Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
13 Bereczki Ibolya gyűjtése. 19 E terminusok közül elsősorban a bőved este - bévöd este érdemel figyelmet. Később még elemzésére visszatérünk. Vö. Szarvas Gábor , 1893. 44. Szerinte a szó a bév - bőv + d kicsinyítőképzőből keletkezett. Jelentése: bőséges este. 20 B álint Sándor , 1973- 71., VÖ. Manga János , 1979» 205. / Egerbocs/ 21 E táplálkozási rend, amint azt Bereczki Ibolya írásából látjuk, a vizsgált időszakban jellemző volt. Változása, átalakulása napjainkban folyik. Vö. Pócs Éva , I965., Manga János , 1968. 67« skk. 22 Angyali csík a neve Túrán / Schram Ferenc , 1972. 54./, valamint Nagykörűb en és Jászapáti ban / Pócs Eva , 1965. 19./. A fokhagyma a palóc és a dél-alföldi területen kezdő étel. Vö. Pócs Eva , 1965« 9« illetve 1. térkép. A karácsonyi étrendben C sépá n is oly általános méz paraliturgikus szentélménynek számít. VÖ. Bálint Sándor , 1973- 34. Ugyanitt olvashatunk a karácsonyi étrendben Csépá n is előforduló fokhagyma gonoszűző, gyógyító szerepéről és a karácsonyi dió jelentőségéről. Bál int Sándor , 1973. 35- skk. 23 Bereczki Ibolya gyűjtése. A bab országosan elterjedt karácsony böjti étel. Vö. Pócs Eva , 1965« 11* 24 Ez az egykori varázsformula ma már inkább csak tréfás szólásként ismert. Főleg lakodalomban használják. 25 Erre elsősorban a palócnak tartott területekről vannak párhuzamaink. Vö. Pócs Éva, 1965. 15-17. 25 Mohácsi László gyűjtése, Tiszasas . 27 Vö. Manga János , 1968. 70 skk., Pócs Eva . 1965» A széna, szalma, gabonafélék és a kukorica asztal alá helyezése általánosan elterjedt jelenség. Vö. Pócs Éva . 1965. 50 skk. 53 skk. Az alma karácsonyi ételként az eddigi adatok szerint inkább palóc és dél-alföldi területen bukkan elő. Vö. Pócs Éva . 1965. 23., Barna Gábor , 1979. 148. 28 A képzetnek párhuzamát nem találtuk meg. A karácsonyfa gallyával kultikus célú cselekményeket végeztek Sze_geden is. Vö. Bálint Sándor , 1973. 38. 29 A szakácska nevü viseleti darab, kötény a Magyar tájszótár adatai szerint elsősorban a palócnak tartott vidéken ismert ezen a néven. Csép a mellett említik Aszódról, a Hont megyei Ipolyság ról, a Nógrád megyei Tolmács ról, a Bars_megyei Léváról, általában az Ipoly völgyéből. Vö. Szinnyei József , 1893-1896. II. 474. 30 A karácsonyi dióra való játékok igen ősiek és általánosak. Vö. Katona Lajos . 1912. II. 354., Pócs Eva , 1965. 31. illetve 207. jegyzet. Lásd még: Barna Gábor . 1979. 147., Bálint Sándor . 1973. 85 skk. 31 Ilyen közkedvelt ének volt Csépá n is, valamint pl. a közeli Kunszentmártónb an a Hej víg juhászok, csordások kezdetű vidám karácsonyi ének. Miseénekként sem itt, sem Kunszentmárton ban nem használták. Megtalálható viszont a teljes 11 versszakos szövege ifj. Me ze y Nepomuk János volt kunszentmárton i kántor Csépá n is ismert és használt énekeskönyvében. If.j. Mezey Nepomuk János . 1883. 154. Változatait közli a Magyar Népzene Tára is./MNT./Ehhez hasonló dallam megtalálható Mezey Mór 1860 körül készített kéziratos kottás-énekeskönyvében. 32 A szárma szó dél-alföldi elterjedésű az eddigi kutatások alapján. Vö. Szinnyei József 1897-1906. I. 497-, Bálint Sándor , 1957. II. 456. Ugyanígy nevezik a közeli Kuns ze nt márt 0 n b an a töltöttkáposztát. 33 Ezeket az angyali nak nevezett ételeket ismerjük Gömör megyéből, Szeged környékéről és a Hortobágy vidékéről. Vö. Szinnyei József , I897-I9O6. I. 43., Bálint S ándor , 1957« I. 71., Barna Gábor , 1979- 210. / Karancslapujtő/ . 54 Bereczki Ibolya gyűjtése 35 Ez az ünnep neve Szeged en és környékén is. Lásd: Bálint Sándor , 1957. I. 691. 36 Részletesen lásd: Bálint Sándor , 1977« I. 92 skk.
