Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán

A vallási különbségek meghatározzák az egyes felekezetek szokásrendjének el­téréseit. Különösen vonatkozik ez a katolikus ós a református közösségek életére. Csépa viszont vallásilag homogén településnek számit, hiszen lakosságának túlnyomó többsége római katolikus. Jelenleg csupán ez él szervezett önálló életet. 10 ^ Már a község 18. századi benépesítésekor érkeztek evangélikus családok, akik - szlovák hangzású nevük ellenére magyar kisnemesek voltak - viszont mindvégig kisebbségben maradtak, számuk az elmúlt 100-150 évben jóformán nem is változott. Katolikus csa­ládokkal való összeházasodásuk eredményeképpen sajátos, önálló szokásrendet nem is alakíthattak tehát ki. 110 A később bevándorolt reformátusság önálló egyházközsé­get sohasem alakított, egy időben az evangélikus csépa iakhoz kapcsolódva csupán, a lelki gondozásukat mindvégig a szomszédos tiszasas i református anyaegyház látta el. 111 Az előzőekben leírt, megismert szokásrend ugyanis nem általánosan jellemző a tiszazugi községekre, hanem csupán a katolikus Csépá ra, s elsősorban a környező és kissé távolabbi tiszazugi református községektől különbözteti meg, választja el ku­tatópontunkat. Ez természetszerűleg a vallási különbségekből adódik, s ebből faka­dóan bizonyos községek közötti kapcsolatok hiányából. Magyari Márta e kötetben ol­vasható írásából kiderül, hogy Csépa például nem tartott fenn házassági kapcsola­tokat a környék református településeivel, így a szokáshagyományok egymáshoz köze­ledésének talán legfontosabb csatornája hiányzott. A kisszámú, Csépá ra beköltözött reformátusság pedig természetesen a helyi katolikus többséghez igazodott több do­logban is. Nem jelentett közeledést a Tiszasas on dolgozó, elsősorban mezőgazdasági cselédként, szőlőbeli kapásként foglalkoztatott csépa iak nagy száma sem. Csépán ak a környező református, illetőleg katolikus településekkel fenntartott kapcsolatai általában olyan jellegűek voltak, amelyek révén a szokáshagyomány nem módosult, s 112 nem változott. Egy-egy település házasodási körzete, házasság révén összefonódása más köz­ségekkel viszont a szokáshagyomány területén is nagyfokú kiegyenlítődést okozhat. Magyari Márta már idézett tanulmánya viszont erősen endogám jellegűnek mutatja Csé­pet, amely a környékbeli katolikus településekkel is ritkán házasodott. Ennek oka a múltban az eltérő jogállás is lehetett. Ez megmagyarázza a csépa i szokásrend sa­játos vonásait, amelyek révén még a szomszédos vagy közeli katolikus települések­től is eltér. A viszonylag kevés, kisietszámú külső házasodás közt a legszorosabb kapcsolatot Kunszentmártón nal tartotta fenn a község. Ennek valószínűleg az lehe­tett az oka, hogy Kuns ze nt márt on lényegében hasonló jogállású, privilegizált nagy­kun település volt, katolikus lakossággal. Bár Csépa kezdetben Cibakháza filiája, leányegyháza volt, s azonos egyházmegyéhez is tartoztak, összeházasodásuk viszony­lag csekély volt, elmaradt a Kunszentmártón nal fenntartott kapcsolatok mögött. De ugyanezt mondhatjuk a Csongrád dal és a Szelevénny el fennállott házassági kapcsola­tokra ís. Bár egykor Szelevény en is jelentősebb számú nemes élt, s Csépa századun­kig leányegyháza volt. Az itt említett, Csépáh oz közeli katolikus településeken kí­vül nagyon ritkán találunk más községet az anyakönyvekben megemlítve. Ennek az öt községnek - még ha számokban kifejezve nem is olyan jelentős - összeházasodása is előidézője lehetett az azonos valláson kívül bizonyos szokásrendbeli azonosságok­nak, hasonlóságoknak. Az alábbiakban kiemelünk néhány jelenséget a csépai szokásrendből, amelyek részben a községre jellemzőek, részben pedig a megemlített környékbeli katolikus településekkel rokon jellegűek, hasonlatosak. Ugyanitt utalunk a tanulmányunk s az egész kötet szempontjából fontos északi kapcsolatokra, ha ilyeneket kimutathattunk. A szokások leírásánál, elemzésénél ezek mindegyikére utaltunk már, így elégséges­nek látszik néhány jellemzőbb jelenség kiemelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom