Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
templom mellékoltára Jézus Szive oltár. Péter-Pál nap .ja /június 29./ Az aratás kezdetének napja. A gazdák erre a napra általában disznót vágtak, hogy a nehéz aratási munkák idején bőséges és tápláló kosztjuk legyen. Ekkor tartották a háború előtt az aratási bál át, Péter-Pált, az aratás kezdetét a templomban is megünnepelték. Az aratás megkezdése, az első kaszasuhintás előtt a gazdák elmondtak egy Miatyánkot. Ekkor nap jöttek el a más vidéki gazdák kocsival a hozzájuk szegődött csépa i 82 aratókért. Sok arató járt a mesterszállás i és a szentes i határba. M arsit napja /június 10./ A tyúkültetésre igen alkalmas nap. Ekkorra az akác már elvirágzik. Akácvirágzáskor ugyanis nem lehet és nem is szoktak tyúkot ültetni, mert akkor elhullik a csirke. A csépa i hagyomány szerint a legjobb a Margit napi csirke . A megfigyelések szerint ezen a napon általában esni szokott az eső. Kármelhegyi Boldogasszony /július 16./ Ezen a napon tartja búcsúját a kun s z entmártoni karmelita rendház kápolnája, amelyre az 1940-es évektől a csépa iak processzióv al. azaz lobogóval mentek. Újab83 ban külön szervezés nélkül, de sok csépa i reszt vesz a bucsun. y Bár Kunszentmártón ban csupán a vizsgált időszakunk végén telepedett meg a karmelita rend, a Kármelhegyi Boldogasszony kultusza ennél régibb Gsépá n. Ezt támasztja alá a rend egy korábbi társulatának, a Skapuláré Társulat nak csépai megléte. 0 ^ Egy meglévő hagyomány nyert tehát megerősítést a rend kunszentmárton i letelepedésével, s búcsúja a c sépa iak körében is népszerű lett. /23. kép/ Jakab napja /július 25./ A helyi búcsú napja Csépá n, s így az év egyik legnagyobb ünnepe. Együtt említik a többi éves ünnepp el. Megünneplése régen a napján volt, ma a rákövetkező vasárnap tartják. /24. kép/ Ezen a napon szintén nem volt kihajtás, sem a csorda, sem a csürhe nem ment ki a legelőre. A karácsonyi és húsvéti nagytakarítás hoz hasonlóan készültek a búcsúra is. Nagytakarítást csináltak, sok családnál kimeszelték a házat is. A jakabi búcsú szerencsés időpontra esett, mondják, mert „a külső munkák, a kapálás elmúltak" július végére. Nyugodtabban lehet ünnepelni. A jakabi búcsúk or várták haza az egész családot, akár közelebb, akár távolabb laktak. A rokonok ebédre jöttek, nem korábban. Délelőtt elmentek a nagymisére, amelynek rangját a meghívott szónok, vendégpap is emelte, majd résztvettek a körmeneten. Ennek felállása hasonló volt a már említettekhez. /25-27. kép/ Majd a templomból hazatérve került sor az ünnepi, a búcsúi ebédre . Itt találkozunk a más nagy ünnepeken is felszolgált ételekkel. A szokásos étrend a következő volt: tyúkhúsleves, pörkölt, töltöttkáposzta vagy töltöttpaprika, más helyütt sült kacsa vagy liba és rántotthús. Ezt követően pedig különféle sütemények és bor. Gyakran főztek már ekkor csüves csemegekukoricát .
