Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Május elseje Május a Szuzanya honapja , mondjak. Ekkor vannak a templomban a májusi litá, , 71 niák, ekkor tartják a májusi ájtatosságot, amelyhez külön imafüzetet hasznainak.' Régen e nap elsősorban a lányok és legények kapcsolata szempontjából, az udvarlásban volt jelentős. Május elsejének éjszakáján állították a legények májusfát a lányoknak. A komolyabb udvarlók csinálták csak, a májusfaállítás a komoly kapcsolatnak volt a jele. A májusfa lehetett virágos ecetfa vagy fűzfa, színes papírszalaggal díszítve mindkettő. A legények, barátok négyen-öten összefogtak, és egymásnak segítve állították fel a fát. Vagy a kapura erősítették, vagy pedig a kútgémre eresztették fel. Csendben, titokban csinálták, hogy észre ne vegyék őket. A májusfára a 40-es években egyes legények csokoládét és narancsot is felkötöttek. A májusfá t vagy májusi gally at világosig őrizni kellett, mert a legények egymást megtréfálták, s levágták a kapuról. A felerősítésre szolgáló drótot viszont ott hagyták, hogy a fa ellopását vegyék észre. A májusi gally ak általában egy hétig maradtak felállítva. 72 Május elsejének éjszakáján azután a legények összefogózva járták a falut, és a lányos házak előtt énekeltek. A két háború között divatba jött az éjjeli zene is, amelyhez zenészeket fogadtak. Május elsején pedig a legények rendezték meg a Hajlás nevű határrészen, a Tisza partján a majálist . Birkát főztek, bort vittek, s elhívták a lányokat is. Amint már említettük, május elseje a gulya kihajtásának egyik napja volt ré75 gébben. ' *' Fagyosszentek /május 12-13-14-./ Szervác , Pongrác és Bonifác összefoglaló neve. Általában hideget hoztak. Nepomuki Szent János /május 6./ Kápolnája állt a templom telkén, amelyet a második világháború előtt bontottak le. Azt megelőzően tartották ünnepét, s napján a szent litániaját / létányiát/ , ahová pl. az iskolások szervezetten elmentek. Az ünnep nyolcadát is megtartották. Búcsúra menet pedig, amikor Csongrád on a hajóhídon vagy a kompon átmentek a Tiszán, mindig elénekelték Nepomuki János énekét, „mert a vízbe fúlt bele". „Meggyovónt nála a felesége valakinek, azt nem árulta el és a vízbe fojtották". Ismert a szent cseh származása. Többen ezzel magyarázták kápolnája lebontását. Urbán napja /május 25./ A fagyosszentekhez hasonlóan veszedelmes napnak tartják. „Akkor szokott elfagyni a szőlő", mondják. Keresztjáró napok, áldozó-csütörtök Áldozó csütörtök előtti három nap délutánján, esetleg reggelén, az énekes emberek vezetésével körmenettel körüljárták a falubeli kereszteket. A templomban gyülekeztek, de a pap nem vagy ritkán ment velük. Vitték a keresztet és a lobogókat is. Először a templomnál lévő kereszthez mentek, majd a Czucz kereszth ez, utána pedig a
