Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

AJÁNLÁS Tanulmánykötet megjelenése egy kis településről már önmagában is rendkívül kifejező. Közvetlenül valamilyen sajátos téma feldolgozására vagy az adott terület kiemelkedő hagyományápoló tevékenységére gondolhat az érdeklődő• A jelen tanulmánykötet esetében mindkét tényező meggyőző hatása érvényesült. Olyan alkotást ajánlunk a Tisztelt Olvasónak, amely a környezetétől eltérő fejlődéstörténeti sajátosságokkal rendelkező tiszazugi Csópa népéletónek sokoldalú, tanulságos feldolgozását tartalmázza« A kötet létrejötte ahhoz a széleskörű ós mind jobban izmosodó honismereti tevékenységhez kapcsolódik, amely a "tiszazugi kutatások" elnevezéssel már ismertté vált a néprajzi ós helytörténeti szakirodalomban. Szép eredménye annak a tervszerű, tartós együttműködésnek ós kapcsolatnak, amelyet a Szolnok megyei Múzeumi Szervezet, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke alakított ki a kunszentmártoni járás öntevékeny gyűjtőivel, nyelvészettel, történelemmel foglalkozó szakembereivel, a lakosság szóles rétegeivel. E kapcsolat pillére kezdettől a terület hagyománykincsének megóvásáért fáradozó tiszazugi és csépai lakók, kutatók vonzó tevékenysége, a tudományos kutatást készségesen segítő munkája volt. Elsősorban nekik köszönhető, hogy rögzítésre került a csépai emberek sok-sok tapasztalata, "vallomása", kiformálódtak a kötet fejezetei. A lakók nagy számban segítették, vigyázták a gyűjtő és feldolgozó munkát, tudva és érezve* ha önmagukról, életük egy-egy őrzött, jellemző képéről beszélnek is, s többnyire a múltat, a régmúltat közvetítik, mégis a jelenhez szólnak. Ez a felismerés még inkább fokozta a közös munka iránti érdeklődésüket. Amikor az Olvasó kezébe adjuk a tanulmánykötetet, azzal a hittel tesszük, hogy a gazdag hagyományanyag, a múlt értékes tanulságai fogékony talajra találva, tettekre ösztönzően jutnak el a község idősebb ós ifjabb nemzedékéhez, s ezen túl szolgálni kívánjuk egész népünk hagyományápolásának élő gyakorlatát. Erre ösztönöznek bennünket szocialista ópítőmunkánk eddigi eredményei, a tájat, a települési képet, az emberi együttélési formákat, a gondolkodást átalakító nagyfokú gazdasági és társadalmi változások. A mai Csépa már nem a régi település. A nagyüzemi és egyéb korszerű termelő-, alkotómunkát alapjaiban más életviszonyok között lakó, megváltozott élet szemléletű dolgozók végzik. A község - a szomszédos Tiszasassal és Tiszauggal közös tanácsot alkotva gazdag, jól felszerelt intézményekkel rendelkezik, megteremtette az itt lakók biztonságos, megnyugtató életfeltételeit* A lakosság mind erőteljesebben kötődik településéhez, érdeklődéssel, cselekvő akarattal, gyakorlati tettekkel segíti gazdagodását. Ebben a folyamatban őrzi, őrizni kívánja a múlt értékeit, hasznosítva azokat a jelen ós a jövő előrevivő változásaiban. Úgy véljük, hogy a csépai tanulmánykötet értékes anyaggal járul hozzá a magyar népi kultúra megismeréséhez és jól fogja szolgálni a szűkebb haza iránti érdeklődés kielégítését, s bizonyára a szülőföldhöz való ragaszkodás erősödésével együtt elősegíti egész népünk, hazánk iránti tisztelet és szeretet elmélyítését is. Haszonnal forgathatja minden közvetlenebbül érintett Olvasó ós minden kedves érdeklődő. Tisztelettel mondunk köszönetet a szép tanulmánygyűjtemény elkészítését, megjelenését elősegítő közreműködőnek, külön a szerzőknek és a szerkesztőnek. Köszönjük Csépa község lakóinak felbecsülhetetlen értékű, készséges segitségéto Csépa, 1983« június 2o. Dr. Botka János Csépa Nagyközségi Közös Tanács elnöke