Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Szabó László: Csépa község társadalma

70 A Jászságban a különélő nagycsaládnak volt hasonló szerepe. 71 Vö: Örsi Julianna

, 1974. - Az Alsó Garam-mentén Muzslán

, Garamkövesd

en. Kőhidgyarmat

on, Kiskeszib

en figyelhető meg a rokonsághoz tartozása igen erősen a műrokonoknak. Saját gyűjtés. 72 A szlovákiai Kisújfalub

an, amely református település a keresztkomaság /10-12 lógóskomával együtt/ igen nagy jelentőségű kapcsolat. Ez még a szomszédos Garammente katolikus településeihez képest is igen jelentős fokozati különbség, pedig ott a ke resztkomaság is a rokonsági rendszer része. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakácsi

ban a református őslakosságnál a keresztkoma szinte jobban a családhoz tartozik, mint a vérrokon. Saját gyűjtés. 73 A komatál küldése a Dél-Dunántúl mellett elsősorban a palócokat jellemzi. Azon a vidéken, ahol a Csépa

iak nemes családjai éltek a XVIII. században, szinte eleven ez a szokás ma is. Vö: Dömötör Tekla

, 1977» 33» - Manga János

. 1979. 231-232. 74 Saját gyűjtés. Vö: Lele József-Waldman József

. 1971. 585. 75 Botka János

. 1977« 107» 76 Botka János

. 1977. 155-154. 77 Vö: Balassa Iván

. 1953. - Botka János

, 1977. 155-156. 78 Szabó László

, 1965. 139. - Szabó László

, 1968/a 74-76., 102-104., 109-112. 79 Magyar Néprajzi Lexikon, III. 655«