Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
A 18. század első felében a vallási ügyek intézésén túl a licenciátusok tanították a csépai gyerekeket az alapvető ismeretekre. Később ezt a szerepet a plébános vette át, 1760-tól pedig a kántortanító, akinek járandóságát a közbirtokosság a lakosoktól beszedett természetbeliekkel, valamint a kocsmából származó jövedelem bizonyos részével fedezte /6 hold föld, családonként 1 véka búza és 25 krajcár, 1853tól egy Összegben 336 ft. 7 krajcár, lásd még Források/. Az iskola egyben a tanító lakásául is szolgált. 1801-ben felépült az új parochia, a régibe pedig a „cantori és 117 oskola-ház'* költözött. ' Az iskolázottság nem lehetett különösebben magas színvonalú, vagy egyszerűen a nagy többség nem is járt iskolába, mivel 1789-ben a transactiót elismerő 111 személyből csak 17 tudta /15 %/ aláírni a nevét, s a helyzet később sem változott sokat, mert 1848-ban a vármegyéhez kórvényt benyújtó 154 lakos 118 közül 81,5 %-nak szerepelt a neve mellett a kereszt. A katolikus iskola fontosabb, jellemző adatai a 19» század második felében: 11 ^ tantermek tanítók tanulók száma 1852 1 1 176 1863 2 2 267 1894 3 3 558 /ebből 116 ismétlő iskolás/ , t 120 Falugyay Imre szerint az iskola jo állapotban volt. 1863-ban külön fiués leányiskola szerveződött, s a kántortanítón kívül egy újabb oktatót alkalmaztak. /Az iskolákról, óraszámról, a tanítóknak járó jövedelmekről lásd szemelvényünket a Források c. fejezetben./ A csépaiiskolaszék első megválasztására 1881-ben került e ™ 121 sor. A protestáns lakosok gyermekei 1843-ban jutottak önálló tanteremhez, 1889-ben pedig elkészült az iskola. Levita tanító /egyben lelkész/ 1858-tól teljesített szol122 gálatot a faluban. A protestáns tanulók száma a század második felében 20-26 fő körül mozgott, 1894-ben pl. 18 evangélikus és 6 református növendék járt iskola™ ba. 12 ^ A községben működött még az izraelita gyermekek számára létrehozott „szükségbéli iskola" is 1 fiú- és 1 leányosztállyal. 1863-ban már idejártak a csépa iakon kívül a t iszaug i, tiszasasi és szelevényi gyerekek, összesen 16-an. A tanító /egyben rabbi/ a magyaron kívül olykor német és héber nyelven tartotta az órákat. 12 ^" 1880-ban a község lakosainak 37» 1900-ban 54,5 %-a tudott írni és olvas12 S ni, tehát a csépa iak mintegy fele a századfordulón még analfabéta volt. Az iskolán kívüli népművelésben az egyházi társulatokon kívül szerepet játszott még az 1879-ben alakult Olvasóegylet, melynek könyvállománya ekkor 300-350 kötetet számiát. 126 A falu szociális viszonyai a 18-19» században Csépa betelepülő lakosai az egykori középkori falu helyén kezdtek házaik felépítéséhez, a nemesek a mai templom közelében, a llbertinusok pedig a Tabán /Tobán/ területén. ^ A Josephinische Aufnahme-n már kétbeltelkes, kertes település /halmazfalu/ képe tárul elénk, amely a népesség növekedésével megváltozott; a központban lévő telkeket felkerekítették, az ólaskertek helyén pedig új, az un. alföldi típusú házak épültek, amelyek közül azonban még 1900-ban sem volt szilárdfalú. A lakásviszonyok alakulása: 12 ^
