Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Szabó László: Csépa község társadalma

s égnek. Mindaddig, amig aktívan tudnak dolgozni megmaradnak ebben az állapotban. Az ö regember , öregasszony megjelölés az asszonyoknál a fekete ruha felvételével /kb» 50 év körül/ kezdődik, a férfiaknál pedig a munkaerő bizonyos csökkenésével. Ez azon­ban határkő lehet az asszonyoknál is. Az öregember és öregasszony még munkaképes, de fizikai ereje már nem teljes, bizonyos munkákat a fiatalabbakra hagy, s maga inkább irányít. A vénember és vénasszony azonban már gyámolításra szorul, de még nem tehe­tetlen, bizonyos munkát a ház körül elvégez, szellemileg is teljes értékű lehet. Az agg /nemenként nem is válik el/ viszont már képtelen önmagát ellátni, ágyhoz kötve tölti napjait, s kiszolgálják. Az azonos életkorba tartozók közös tevékenységet folytatnak, s rendszerint a g yermekkor ban területi, suhanckor ban tevékenység szerinti /napszámos, summás, marok­szedő stb./, legénykor ban tevékenység- és vagyoni állapot meghatározta, de a vérsé­gi kapcsolatoktól is befolyásolt csoportokat alkotnak, míg a felnőttekre, az ember és asszony korban lévőkre a már ismertetett csoportalakító tényezők valamelyike /vagy együttvéve mind/ hat. öregkorban rendszerint a szomszédsági viszonyok a meghatározó­ak, s hozzák össze az azonos koruakat, illetve a templomba járás, majd századunkban a vallásos társulatok. A vénkort is hasonlók jellemzik, de a mozgáskör erősebben le­szűkül. Az agg ok helyhezkötöttségük miatt kirekesztődnek a társadalomból, és csupán a családdal, rokonokkal érintkeznek. Az egyes korcsoportokon belül a kohéziós erő erős, de mégis keresztezik sokszor egyéb tényezők, s kimaradnak egyes esetekben a csoport és kor élményéből azok, aki­ket tevékenységük és vagyoni állapotuk kivül rekeszt a közösségen. Míg a faluban élő, bár szolgálatot is vállaló suhancok, legények csoportot alkottak, s a munka kötöttsé­ge mellett is szórakozni s összejönni tudtak, addig a más határra kényszerülők vagy a szőlőben élők kimaradtak korosztályukból, életük társaság nélkül folyt. „A legény cimboráim olyan magam formák voltak, akik itt laktak a közelben. A szomszédban, az utcában. Együtt jártunk mindig szórakozni bálákra, műsoros estekre, meg Sasra, Kürt­re is..." /gazdaember/. „Az apám beszélte, hogy valamikor itt nagy istállók voltak, tele jószággal. Es a cselédek abban háltak. Parázstűznél ott az istállóban meleged­tek. Meg volt csinálva úgy agyagból a tűzhely és ott jöttek esténként ö ssze... i, Én a csongrádi határban voltam cseléd 14 éves korom óta, egészen 22 éves koromig. Nem is volt időnk még mindennap feltisztálkodni sem. Szórakozni nem jártunk, mert vasár­nap reggel hazagyüttünk minden két hétben feltisztálkodni, de ebédre már vissza kel­lett menni, mert délután etetni kellett. Esetleg ha olyan bálák voltak, hogy na Új­évkor, akikre na elmehettünk, ott is hát csak meghúzódtunk a többi közt." Ezért is törekedett mindenki arra, hogy a faluban találjon munkát, s részt vehessen a fiatal­ság életében, szórakozásaiban. A hosszú ideig más településen élő kimaradt korosztá­lya élményeiből, később is kapcsolat nélküliség jellemezte, s számára csak a vérségi kötelék jelentett beilleszkedési lehetőséget, illetve a területi együttműködés, ha ez tartós egy helyben lakást jelentett, s nem vándorolt a szőlő és a falu között újabb és újabb szerződéseket kötve. A csoport alakitó tényezőkön túl személyes emberi jó viszony is jöhet létre az egyes személyek, családok között, s ebben akár a szomszédi, akár a gyermekkori, akár a legénykori vagy katonakori élmények, kapcsolatok Ölthetnek új formát. A jóbarát , a cimbora és a jóember megjelölések fejezik ki ezt a viszonyt. A jóbarátság eredhet a gyermekkorból, az iskola padból vagy legénykorból, katonaságtól, s betetéződhetik a keresztkomasággal. A cimbora aktív kapcsolatot jelent, s több értelemben használatos. A leányok és legények maguk között ha egy-egy társaságba tartoznak, legény- vagy le­ánycimborák lehetnek, s mindent közösen végeznek. Ez a kapcsolat idővel megszűnhet, de barátsággá is fordulhat. A cimbora másik jelentése az együtt dolgozó, tartós mun­kakapcsolatot kialakító felnőttek viszonyát jelölheti, s párosulhat azzal is, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom