Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása

zel leöntötték és cukros mákot tettek rá. Sajttal vagy túróval ízesítve is fogyasz­tották. A sütőteknőben maradt kenyértésztát vakarcs nak nevezték és szintén megsütöt­ték. Fölkaparták kanállal a teknő fenekéről, zsírral, kis sóval Összegyúrták, kevés keménymagot tettek bele. Kerekre elnyújtották, tetejét késsel bekaristolták, ez volt a zsírosbodag vagy sósbodag . Úgy is készült, hogy az elnyújtott kenyértésztát meg­kenték lekvárral, félbe hajtották, a szélét kicifrázták késsel, bogy a lekvár ki ne folyjon. A kenyerek után tették a kemencébe, mert gyorsan megsült. Früstökre kitűnő étel volt. A kenyérsütéskor készült tésztafélék közül a lángost , bodag ot, cipót ismerik T iszakürt ön is, hasonlóképpen sütik Kunszentmártonb an a gubá t, zsiroslángost és bo *­dag ot Vezsenyé n a teknőben maradt tésztát vakaró nak nevezték, sós vízzel össze­gyúrva, tetejét megvagdosva bodagn ak kisütötték.^ Ecsedi István nál a zsírral ösz­98 szegyúrt kenyértészta a dübbencs . Szeged környékén a kerekre elnyújtott és bevag­dosott kenyértésztát soványn ak, sovánkán ak, sósbodagn ak hívták. Vakarcs nak a teknő­ből összekapart tésztamaradványból sült pogácsafélét nevezték." Hódmezővásárhely en c ipót , lángost , bodag ot a teknő oldalához ragadt tésztából vakarcs ot sütnek. 100 Jász­ dózsán egy darab kenyértésztát levágtak, a sütőlapáton elnyújtották és a kemence al­jára bevetették. Ez volt a lángos , amelynek tejföllel megkent formáját is kedvelték. Jászkiser en a tejfölös változatot tótlepény nek hívták. A teknőkaparékból készített tésztát Jászdózsán zsíros v akaró nak, a Jászságban másutt sótalann ak, sajtalán nak ne­vezik. 101 Észak-Magyarországon is változatos formáit találjuk a kenyérsütéskor készült tésztáknak. Hevesaranyos on és Egerbocs on a kenyerek előtt sütötték a lángost vagy l ángélö t. A kenyerek után utoljára tették be a kaparék tésztából elnyújtott vakarót , más néven zsíros vakarót , zsíros puffancs ot; Visontá n ezt kaparókn ak mondták. A Garam mentén, Nógrád és Borsod megyében általános a vakarcs terminológia, de emel­lett felbukkan a cipó , sosvakarcs , kudus konty elnevezés is. Bar a bodag termi­104 -A nológiát általában az Alföldre tartják jellemzőnek, Északkelet-Magyarországon sem ismeretlen a bodag . Elsősorban a Zagyva, Tárna folyása mentén, de a Mátra vidé­kén és Gömör megyében is előfordul. 10 ^ Istvánffy Gyula szerint a palócok a kovász­talán, vízzel gyúrt, elnyújtott és kemencében megsütött tésztát nevezik bodakn ak. Adataink alapján nem húzhatjuk meg pontosan a bodag és a vakarcs terminológia elterjedése közötti határvonalat. Csépa ebből a szempontból inkább a környezetéhez igazodott, a bodag szó használata intenzivebb, s mellette a vakarcs elnevezés csu­pán másodlagos szerepet kapott. A vakarcs ot szélesebb körű alföldi elterjedtsége mi­att nem tekinthetjük egyértelműen a palócság felé mutató etnikus jegynek. 10 '' A kenyérnek a mindennapi életben elfoglalt helye idézte elő, hogy számos hie­delem tapadt magához a kenyérhez, és a kenyérsütésnek is megvannak a kultikus moz­zanatai. Már szóltunk a pénteki kenyérsütés tilalmáról, s ugyancsak a tilos cselek­vések közé tartozott a kovász kölcsonadása. Azt tartották, hogy a kovásszal együtt a kölcsönkérő elvitte a kenyérsütő asszony tudományát, azután megnyúlósodott a ke­nyere, nem tudott többet jó kenyeret sütni. Akkor is megrontották a kenyeret, ha a kovászt keresztúton vitték keresztül. Amiatt mindenki igyekezett saját magának jó kovászt készíteni, és csak a legközelebbi hozzátartozónak, például anya a lányának adhatott kölcsön. Már csak hallottak róla, hogy régen a kovászt gyógyításra is használták, ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom