Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
ton között, a mai Homok puszta helyén feküdt, Botka János Csépa területének északi részére, a Fertő környékére teszi az egykori falucska helyét. Vaja 1330-ban /possessio Woya/ Ug szomszédságában tűnik fel, Györffy György szerint a mai Tiszasas he21 * lyén kereshető. Botka János azonban az egykori Vaját Gyójá val azonosítja, mivel szerinte ezen a néven fordul elő a későbbi összeírásokban, továbbá a község általa 22 feltetelezett helyét - mely Csépa területére esik - ma is Gyóján ak nevezik. CSEPA A 13-17. SZÁZADBAN Kálmán Béla szerint a Csép, Csépa, Csépka szavak az István régies Csépán, Csépány változatából keletkeztek, így tehát Csépa község neve, akárcsak a fent említett Pókaházá é, szintén személynévi eredetű. 2 ^ A nevét először említő, 1406-ban kelt oklevél arról tudósít, hogy a falu /possessio/ a Csépa /Chepha/ család tulajdona. A 15* század első felében, 1423-ban, 1426-ban, 1437-ben kiadott oklevelek továbbra is a Gsépa család tagjait jelölik meg az ekkor Csongrád megyéhez tartozó község uraiként. 2 ^ 1495-ben rajtuk kívül már gyepősi More Péter is a birtokosok között szerepel, Kinek kérelmére csépa i és szelevény i földjeit II. Ulászló Pest vármegyéhez csatolt a. 26 Palugyay Imre és /rá hivatkozva/ Chobot Ferenc véleménye szerint 1495-ben Jsepa földesurai Gleszán László és János voltak,^'' 7 úgy véljük azonban, hogy ez csupán hibás olvasat Chephán helyett. Mindenesetre a Csépa család tagjait 1495 után már nem említik a falu birtokosai között. 1561-ben Móricz Péter, Horváth István és Barát 2 Q 3alazs osztozott a 19 portás település javaiban. Közülük a leggazdagabb Barát Balázs volt, aki feltehetően a Csépa család birtokát örökölte. 2 ^ 1578-ban a község ki30 zarólagos tulajdonosa Móricz Lőrinc. Birtokviszonyairól sokáig nincs tudomásunk. 1664-ben I. Lipót Csépa nagy részét ós Pókaházát Móricz József tábornoknak - a volt birtoKOs család leszármazottjának - adományozta, a fennmaradó területet pedig kincstári kezelésbe utalta. A romokban heverő falu azonban hamarosan a tábornok vejének, Tzutz /CZUGZ/ Lászlónak kezébe került. A Czucz família később e helyet felosztotta 31 es megszállta, s utódait ma is ott találjuk a község lakosai között. Szolnok eleste /1552/ után Gyula még 1566-ig magyar kézen volt és ellenőrzése alatt tartotta a Tiszazugot - 1559-ben és 1560-ban Csépa 16 forint adót fizetett a var kapitányának - azonban Gyula elfoglalása után e vidék is hódoltsági területté vált, a törökök háborítatlan uralma alá került.^ 2 A szultán adószedői viszont már 1558-ban különféle járandóságokat szedtek a Csépá val határos khász falvakban, Kürtön, Sas on, Ság on.^ A 16-17« századi Csépa életére vonatkozó forrásaink igen behatároltak, csupán néhány portális összeírás, dézsmajegyzék és török adólajstrom áll rendelkezésünkre, melyekből először a község népességére vonatkozó adatokat emeljük • • 34 KI : 1545 I 1551 ! 1561 1571 1635 1647 19 porta 27 porta I 16 porta 24 család 1/2 porta 1/2 porta A hódoltság Kezdeti időszakában a község népessége viszonylag állandónak mondható. Gyakran előfordult, hogy a tiszazugi falvak lakosságának nagy része a védettebb környező településekre meneKült. így volt ez Csépa esetében is, mert az 1551-ben össze35 írt 27 család Közül hetet Kürt ön találunk 1562-ben. ^ Közrejátszott ebben az a körülmény is, hogy az alsó-tiszazugi falvak közül Csépa feküdt legmesszebbre a folyóktói, s híján volt más, a természet által nyújtott védekezési lehetőségnek és rejtekhelynek. Nyugalmasabb időszakban azonban a lakóhelyüket szerető emberek visszatér-
