Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
Az Alsó-Tiszazug első gátrendszere 1866-ra épült ki, de ez nem oldotta meg a községek teljes védelmét. A Tisza-Köröszugi Ármentesito és Belvizszabályozó Társaság árvédelmi és lecsapolási munkálatainak eredményeképpen következett be a teljes ármentesítés 1894-ben.^ Ezek a folyamszabályozási munkák jó kereseti lehetőséget nyújtottak a csépa iaknák is. Az 1920-as évekbeli gátépítési munkálatokra még jól emlékeznek. Sok csépa i férfi dolgozott ekkor is a gátakon. Amíg a környező helyek, például Tiszaug , Alpár , Kunszentmárt on határában folytak a munkálatok, eljártak kubik munkára. Az ugi ak, sas iak, alpári ak, csongrád iak, szelevény iek szintén dolgoztak mindenütt, a csépa i részen is. T églagyár ' A csépa i téglagyár csak helybeli munkásokat foglalkoztatott, de ez nem volt nagyarányú. Néhány napszámosra volt csak szükség. Egy lóval hajtották a gyúrót , és k ézzel verték ki formába a téglát . Ipar Csépán a kezdeti időkben is dolgozott egy-két iparos és a múlt század végén már a lakosság elég jelentős hányada foglalkozott ipari tevékenységgel. „1879-ben Tiszasas on, Tiszaug on és Szelevény en összesen 34 kisiparos és 12 vegyeskereskedő dolgozott. Csépá n ebben az időben 6 vegyeskereskedő, 4 asztalos, 3 cipész, 2 hentes, 2 kerékgyártó, 1 kovács, 8 molnár és 1 pintér tevékenykedett."-^ A fenti négy község iparosai és kereskedői érdekeinek védelmére hozták létre 1889-ben a Csépai Ipartársulatot. /37-39« kép/ Az iparosok jelentős részét a 19» század végéig a molnárok alkották. 1879ben például az említett községekben 18 molnár dolgozott, s ez az iparosok 33 %-át jelentette. Az Alsó-Tiszazugban 1900-ban az iparban foglalkoztatottak száma 352 volt, a lakosság 7|4 %-a. Nagy részük csak alkalomszerűen végzett ipari tevékenységet, 40en dolgoztak háziiparosként. 270 ipari vállalat létezett a század végén az 5 alsótiszazugi községben, ezeknek 70,3 %-a azonban segéd nélkül dolgozott, 21,1 %-a foglalkoztatott egy segédet. Csépa ipara sem tért el lényegesen ettől, bár az iparban foglalkoztatottak száma itt volt a legnagyobb, 106 fő. Háziiparosként dolgozott 6 férfi és 3 nő. A fentieken kívül ipari tevékenységet alkalomszerűen folytatott a községben 83 férfi és 63 nő. Csépá n ebben az időszakban 12 cipész, 9 kovács, 6 asztalos, 6 szabó, 5 molnár, 5 hentes, 3 kőműves, 7 vendéglős. A vállalatok 75,9 %-a dolgozott segéd nélkül, 16,4 %-a egy segéddel, 6,3 %-a pedig kettővel.-' 4 Az 1930-as években a következő adatok jellemezték Csépa iparát: „Jelentékenyebb iparvállalatai 1 téglagyár, 1 gőzmalom és 2 szélmalom. A kisiparosok közül 1 ács, 6 asztalos, 1 bádogos, 4 borbély, 10 cipész, 8 kovács, 1 kötélgyártó, 1 lakatos, 1 kútépítő, 2 bognár /40-41. kép/, 1 kéményseprő, 3 pék, 4 varrónő, 2 szabó, 2 kocsmáros, 5 mészáros, 3 kosárfonó, 1 fuvaros, 3 temetkezési vállalkozó. Háziipara a kosárfonás és a kerti bútor készítés."-^ A község iparosainak összetételéről, származásukról érdekes adatokat nyúj-
