Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szlankó István: Csépa természeti viszonyai
lőle. * A Tiszán túl is volt füzese a Legeltetési Bizottságnak, Részre vágatták le a vesszőt és a legelőrész arányában osztották szét. A gazdák ezt vagy Alpár ra adták el, vagy maguk dolgozták fel. A gyerekek részére tanfolyamot is rendeztek az iskolaban. A Fertő n és a Holt-Tiszá n ugyancsak a Legeltetési Bizottság vágatta le s osz21 totta szét a nádat. Ez általában téli munka volt. A jégen vágták kaszával vagy vaslapáttal, de ismerték a nádvágót is. A nádból háztetőt, kunyhót, mennyezetet és kerítést készítettek. Az apró nádat, a csörmőt tüzelésre használták. A Felső-földek en néhány kisebb foltban szikes jellegű szántó található. Nagyobb területen a községtől délre jelentkezik a káros sófelhalmozódás: ilyen a Ludas-ér környéke, a Kereszt-ér , Fehért óhát , Osipsár egy része. A legerőteljesebben kifejlődött szikest a Fertő n találjuk. Ez a terület a 90-92 méter átlagmagasságú szőlővidék és a 86-87 méter magasságú Felső-földek közötti mélyedés. A legalacsonyabb részén 82 méter tengerszint feletti magasságot sem ér el. Lefolyástalan terület. A nagyobb része legelő, a kisebb része szikes tocsogó, illetve nádas. Itt gyűlik össze a környező rész lefolyó csapadékvize. Gazdasági haszna a legelőn és nádason kívül az, hogy a régebbi csépa i házakhoz itt „verték" a vályogot. A vizet nem kellett ideszállítani, mert az összegyűlt eső után. „A földnek egy része tiszta agyag /sárgaföld, lösz/, az ebből készült vályog erősebb." /7-8. kép/ A Fertő n a szántóföld után járandóságuk volt a falubeli gazdáknak, nekik nem kellett a vályogvetésért külön fizetni. A falu mellett is volt egy sárgaföldes gödör Tiszasas felé, de innen csak tapasztásra hordták a 22 földet. ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK Csépa területén nincs olyan nagy kiterjedésű éghajlatot befolyásoló tényező, amely sajátos helyi klímát alakítana ki, így a község éghajlati jellemzői nagy vonalakban megegyeznek a szűkebb, illetőleg a tágabb környezetével. Csépa i csapadékadatokat nem tudtunk szerezni, ismeretesek viszont a szomszédos magyarté si atlagok, 2-* és részletesen a Tiszazug északi feléből, Tiszaföldvár ról származó adatok. 24 Csépá ra is jellemző a Közép-Tiszavidék éghajlati besorolása: meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú. A napsütés évi összege 2102 óra, a tenyészidőszaké pedig 1525 óra. Az itteni termények jó minőségét igen előnyösen befolyásolja a jó napsütés: a búza sikértartalma igen magas, a szőlő ós a gyümölcs ízes, zamatos.
