Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
„a legutóbbi időkig" megjelölést, az a földosztás előtti állapotra vonatkozik. 29 Csetényi Mihályné , 1978. 30 Botka János , 1977* 59« A Korponai család nem volt nemes. 31 Vö. SZMNA 109. kcs. A lidérc tüzes mérnök nevezetével. Botka János , 1977» 159162. A tagosításról. 32 A nemesi közösség választási jogáról: Botka János , 1977« 100. - Tálas! István, 1979. 6-7. Szépirodalmi példákat hoz erre. - A nemesség öntudatához lásd: Erdei Ferenc, é.n. 95-98. - Az idézett eset azt őrzi, hogy a nemest a választásokra a megyéhez miként vitték be voksolni. Az adatközlő azonban már nincsen tudatában annak, hogy miért vitték hintón Szolnok ra. 35 Botka János , 1977. 100-101.; 164-166. - A nemesi insurrekció terheinek nagyságához lásd: Szabó Béla , 1978. 54 A ló és kocsi rangjelző volt a területi nemességet élvező és katonáskodó jászoknál és kunoknál is. 35 Csetényi Mihályné , 1978. A szőlő felé eső keresztet a nem nemes Oberna család állíttatta. Ugyancsak a Szt. Háromság szobrot is. 56 CSRKEL. Végrendeletek. 57 Botka János , 1977» 255-256. - SZML. KI. ir. Egyesületek mutatója 1867-1951. 58 Botka János , 1977- uo. 39 SZML. KI. ir. Egyesületek mutatója 1867-151. 40 Botka János , 1977. 184-192. - Csépá ról és Tiszazugról részletes képet ad szociográfiai szempontból Szállási Sándor , é.n. Csépa szociográfiája. EA. 4521. 41 Vö: Vajkai Aurél , 1959. 8., 172., 218-219. - Lajos Árpád . 1979- - Erdei Ferenc , é.n. 95-98. - Magam a Szolnok megyei Szajol ban és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Lak községben végeztem hasonló eredményre vezető vizsgálatokat a volt kisnemesek és a volt jobbágyok viszonyára vonatkozóan. 42 A részes művelés korai voltához lásd: Botka János . 1977- 155-157», 188. 45 Az alföldi közösségek társadalma, még ha nem mezővárosról van is szó, ennél sokkal tagoltabb. Vö: Ilia Mihály-Juhász Antal . 1971. 197-225. - Szilágyi Miklós . 1977. 575-652. - De a szomszédos tiszazugi települések társadalma is osztottabb. 44 Vajkai Aurél , 1959« 8« így ír a bakonyi Szentgál község volt kisnemeseiről a kapitalizmus korában, mikor anyagi kultúrájukat mutatja be: "...az akkori /múlt század második fele/ társadalmi fejlődésben elveszítették előnyös helyzetüket, kisnemesi rangjukról a parasztság osztályába szálltak le, s így műveltségük a XX. század elején már a földművelő, állattartó parasztság munkakörének felelt meg. A jelen század népi kultúrája tehát Szentgálon már nem egy kiváltságos rend, de lényegében véve a parasztság tudás-, ismeretanyagát tartalmazza." Jóllehet maga Vajkai Aurél is idézi megőrzött kulturális javaiknak bizonyos nemesi jellegét: település: I72, 218219. ; viselet: 246-250, 266-267.- Erdei Ferenc , é.n. 95-99« hangsúlyozza, hogy a paraszti lét lényege az, hogy a társadalom szerkezetében az alsó helyet foglalja el, a kisnemes, bocskoros nemes bármennyire is azonos életszínvonalon élt a jobbággyal, zsellérrel, ez magasabb társadalmi létét nem semmisítette meg, s ez adott tartást neki a feudális viszonyok között. Ám a kapitalizmus korában mindketten egyaránt szabadok. - Azonban mégsem olvadtak össze s váltak igazi paraszttá minden rétegükben. - Lajos Árpád , 1979« 59« így zárja Szuhafőn a kisnemesi közösség vizsgálatának végét: uA nemesek és partiak együttélése, egymáshoz való viszonya egy régi feudális világ maradványalt mutatja. Emellett - a derékiak /nemesek/ részéről gyorsabb, a partiak /jobbágyok/ részéről lassúbb ütemű - polgáriasodó folyamatot figyeltem meg. Feltűnő az elkülönülés a településben /faluderék-part/, a közéletben /falusi tisztségek, egyházi élet/, a termelési viszonyokban, termelési eszközökben, valamint a megjelenésben, köznapi életben, családi élet szokásaiban." - Bakó Ferenc . 1969. Bakó Ferenc , 1978. - Bakó Ferenc , 1978/a. Heves megye és a Mátra-vidék építkezésében mutatja ki a klasszicista stílushoz köthető kisnemesi hatást.
