Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )

tében a megoszlás teljesen megegyező, férfiaknál viszont Hevesben kissé kevesebb az előreálló és kissé több a lekerekített és az előre hegyesedő járomcsont előfordulása. Orralap formája A hevesi palócok túlnyomó többségénél mindkét nemnél az orralap formája "közepes". A centrumban a közepes orralap előfordulása még nagyobb arányú. A mátraderecskei, a bükkszéki és a gyöngyöspatai férfiaknál, valamint a mátraderecskei és a mikófalvi nőknél a "keskeny" orralap gyakorisága is eléggé jelentős, A hevesi és a nógrádi palócok e jelleg megoszlása tekintetében is igen közel állnak egymáshoz. Állmagasság A Heves megyei palócok túlnyomó többségének álla mind férfiaknál, mind nőknél "középmagas". A mikófalvi, egerbocsi,bodonyi és bükkszéki férfiaknál, valamint a mikófalvi nőknél a magas, a felsőtárkányi és a nagyrédei férfiaknál, valamint a felsőtárkányi és a boldogi nőknél pedig az alacsony áll előfordulása is emlitésre méltó. Nőknél a centrum és az egyéb palócok között alig van eltérés, mig az egyéb palóc férfiaknál az alacsony áll kissé gyakrabban, a magas pedig ritkábban észlelhető. A hevesi és a nógrádi palócok e jellegének megoszlása csaknem teljesen megegyező. Gonion táj fejlettsége A hevesi palócokra - különösen a férfiakra - elsősorban a közepesen fejlett gonion táj a jellemző, de a mátraderecskei férfiaknál a kiugró, a szilvásváradi, mikófalvi és a boldogi nőknél pedig a gyengén fejlett gonion táj is gyakori. Az egyéb palócoknál forditott a helyzet, mint Nógrád megyében. Ugyanis a hevesi egyéb palócoknál mindkét nemnél ritkábban észlelhető a kiugró és gyakrabban a gyengén fejlett gonion táj. Bár a hevesi és a nógrádi palócok között e téren sincs lényeges különbség, de Heves megyében a gyengén fejlett gonion táj kissé gyakoribb, elsősorban az egyéb palócoknál.