Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )

a török tipusok aránya hasonló, mint a déli palócok átlaga, a finnugor jellegegyüttesek 2-3 %-kal, a szláv tipusok és formák pedig csak 1-2 %-kal emelkednek. A török tipusok gyakorisága a túlnyomóan szlováknak tartott két községben csökken ugyan,de mégis relatív többségben van, a finnugor és a szláv formák ara nya pedig 1-2 %-kal, illetve 4-5 %-kal emelkedik a palóc átlag gal összevetve. Lucfalván a 18 % magyar családnéven felül 14 % egyéb, köztük nagyobbrészt német nevek fordulnak elö, igy lehetséges, hogy az északi és a cromagnoid tipus nagyobb előfordulása a német beolvadás eredménye. A mai Magyarország területére a XVIII. század első felében költöző szlovákok részben magyar őslakosságra telepedtek rá, részben magyarokkal együtt érkeztek, igy pl. a legnagyobb magyarországi szlovák te lepülésnek tartott Békéscsabán az ujratelepitők között több a magyar, mint a szlovák eredetű családnév /Ember 1977/, azon községekben viszont ahová szórványként csak néhány szlovák csa Iád telepedett, ezek a környezettől uj, magyar nevet is kaphattak . A palóckutatás eredményei szükségessé teszik azt is, hogy röviden vázoljuk a vizsgált palócok és szlovákok tipológiai kö zelállásának valószínű okait: 1. A megmaradt avarkori népesség a magyar nyelvhatártól északra eső területeken elszlávosodott. Az avarok egy részének elszlávosodását már Györffy György /1959/ feltételezte, László Gyula /197o, 197oa, 1977/ és Zalotay /1957/ szerint az avarkori népesség jelentős részét a közép-ázsiai eredetű avar,onogur bolgár /bolgár-török/ és szarmata elemek tették ki, előbbi a griffes-indás avar népesség részeként finnugor réteg beköltözését is bizonyítva látja a VII. század második felében. 2. Belitzky /19 72/ magyar gyepüőrök letelepedését említi Zólyom vidékén, a Kiskárpátok nyugati lejtőjén, valamint Szepes és Sáros megyében, Györffy /1962/ besenyők és kunok beköltözéséről ir Garamszentbenedek, Aranyosmarót és Kistapolcsány környékére, Mályusz /1922/ szerint pedig a XII-XIV. században magyarok népesítették be a Turóc folyó völgyét. A IX-XIII.századi avar, onogur, magyar, besenyő és kun beolvadást valószínűsíti, hogy Kocka /1965/ 21 %-ban mutatja ki a turanid és az előrázsiai,23 %-ban pedig az alpi-lapponoid jellegeket VIII/?/