Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )
nya alacsonyabb volt, gyakoribb volt a világos szemszin,a konkáv orrhát és a keletbalti tipus előfordulása, ezen felül a lapponoid tipus is aránylag nagy számban és jellegzetes formában volt észlelhető. Már az embertani vizsgálatok kezdetekor felmerült az igény a palóc centrum körülhatárolására nézve is. A vizsgálatokat irányító Bakó Ferenc és Barabás Jenő néprajzi adatok birtokában hozzávetőleg a Hollókő - Hasznos - Eger vonaltól északra eső területet sorolták a palóc centrumhoz, melyből a szerzők kihagyták azon vizsgált községeket, melyekben az 182o. évi összeírás során és a vizsgáltak között a szlovák eredetű családnevek gyakorisága meghaladja a lo %-ot. Egyöntetű volt a vélemény a tekintetben, hogy a centrum az országhatáron tul, Rimaszombat, Fülek, Losonc irányában tovább folytatódik. Már a palócföldi embertani vizsgálatok első eredményei arra utaltak, hogy szlovák, illetve szlovákokkal jelentős mértékben kevert palóc összehasonlító adatok nélkül nem lehet az embertani vizsgálatok eredményeiből reális következtetéseket levonni, ezért a szerzők egyikének előterjesztésére az egri múzeum engedélyezte az embertani vizsgálatok kiterjesztését a túlnyomóan szlovák eredetű Lucfalvára és Vácegresre, valamint az erős szlovák beolvadásról ismert Domoszlóra és Vanyarcra is. A lucfalvi és a domoszlói vizsgálatok befejezése után már utalás történt arra, hogy a szlovákokkal való keveredés nem befolyásolta lényegesebben a Palócföld embertani képét /Henkey 1977/. A vizsgálatok teljes befejezése után két palóc centrumbeli, két egyéb palóc, két szlovákokkal erősen kevert palóc és két túlnyomóan szlovák eredetű népességnél a 3o. táblázat keretében mutatjuk ki a török, a finnugor, a szláv és az egyéb népekkel kapcsolatban hozható jellegegyütteseket. A keletbalti tipus bontásánál finnugor és szláv formákra figyelembe vettük a Nemeskéri /1943/ által lefektetett alapelvet. A két palóc centrumbeli népességnél a török népekre jellemző tipusok előfordulása 5o-59 %, a finnugor és a szláv népekkel kapcsolatba hozható jellegegyüttesek gyakorisága 2-5 %, illetve 1-5 %. A déli palócok közel állnak a palóc centrumbeli megoszláshoz, s bár Mátraszőlősön is relativ többségben vannak a török elemek, de ott már a finnugor jellegegyüttesek aránya is említésre méltó. A szlovákokkal erősen kevert palócok között