Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )

nyabb áll /15., 16., 18. képek/, sot előfordul az enyhén ala­csony áll is /17. kép/. Ez összhangban van azzal, hogy Lipták szerint a turanidok állmagassága változó, gyakran alacsony /Lipták 1955/. E változatnál kb. 5 %-ban fordul elő a közepes­nél magasabb áll, melyhez mesoprosopia is járul /19. kép/,ami a bulgáriai tatár turanid-turanoidok között lényegesen gyako­ribb /Henkey 1972/. Az alföldi változatnak igen jellegzetes formája látható a 73. képen is, de az orrhát a közepesnél erő­sebben kiemelkedő. Bartucz a hasonló, szerintünk túlnyomóan turanoid egyéneket is tipikus alföldiként mutatja be, például a "Magyar ember" cimü munka 42o. oldalán /Bartucz 19 38/. A tu­ranid típusnak erősen mongoloid jellegű változata a Heves me­gyei palócok között is ritkán észlelhető /1. kép/, a turanid középtipus már kissé gyakoribb /2., 3. és a gyöngyöspatai 2. kép/. A turanid tipus erősen andronovói jellegű változata eléggé gyakori /4-8. képek/. Ez a változat közel áll az alföl­dihez, de a termet kifejezetten magas, a fej méretei, valamint a járomiv és az állkapocsszeglet még szélesebb,a járomcsont teste nagyobb, frontálisan lapultabb, a gonion táj, a glabella és a csontos szemöldökiv erősebben fejlett, az orrhát viszont gyakran a közepesnél gyengébben kiemelkedő. A 8. képen látható férfinél a széles és a közepesnél erősebben kiemelkedő orrhát az eltérő jellegek. Gyakori a turano-pamiri forma is /22-27., Gyöngyöspata 8-lo, Mátraderecske 36,37. képek/. Az 1978-ban megjelent közép-magyarországi taxonómiai összefoglaló hiányos­sága, hogy a képanyag csökkentése miatt nem mutatja be a tura­nid típusnak legalább az elő-ázsiaival a dinárival és a kelet­baltival kevert formáját. Ezt a hiányosságot szeretnénk most részben pótolni a két utóbbi /76-78., illetve 75. kép/ és a palócok között szintén eléggé gyakori turanid lapponoid keve­redés bemutatásával /79. kép/. /A turanid + elő-ázsiai kevere­dés a palócok között igen ritkán észlelhető, igy ez a Kalocsa környéki összefoglalóban - Henkey 1979 - a 73-75. képeken lesz látható./ A Heves megyei palócok között előfordulás szempont­jából első helyen álló turanid tipus - hasonlóan, mint Nógrád megyében - itt is a palóc centrumban fokozottabban gyakori és Pétervására az egyik országos előfordulási gócpontja 42.7 %-os előfordulással, amelyhez közeli értékek eddig csak a Kalocsa melletti Drágszéles és Szakmaron adódtak /Henkey 19 79/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom