Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Kapros Márta: Naptári ünnepek a visontai néphagyományban
hazamentek, egy almát annyi részre vágtak, ahányan vannak a családban, mindenki evett belőle, „és ha valamelyikünk eltéved, gondoljon csak arra, kikkel evett almát Balázskor, osztán biztos, hogy visszatalál". Mások szerint ezt azért teszik, mert nem mindenki tud elmenni a templomba, hogy a pap elvégezze rajta a balázsolás szertartását, az alma révén viszont ő is védve lesz a torokbetegségektől. A többi almát eltették, és ha valakinek a torka fájt, ebből adtak neki, hogy elmúljon. Húshagyókedd hetét csonkahétnek nevezték, a megelőző hét pedig a kövérhét volt. FARSANG VÉGE vasárnaptól hamvazószerda éjfeléig tartott. A hiedelem szerint aki ilyenkor dolgozik, az nyáron, aratás idején beteg lesz. Ez a vidámság, a mulatság ideje. Ekkor tartották az ivót. Az ivó megszervezése a három elsőlegény feladata volt, akiket rátermettség, vagyoni helyzet alapján választottak ki a legények maguk közül. E négy nap alatt a mulatság minden résztvevője engedelmességgel tartozott nekik, mivel ha bármi rendbontás történt, Ők voltak a felelősek. Először az engedélyt kérték meg a paptól, megegyeztek a kocsmárossal, majd megfogadták a helybéli magyarbandát (fúvós zenekar), ők szedték a belépődíjat, amiből a bandát ki kellett fizetni. Ha nem jött össze tagonként 1,5—2 forint, az elsőlegényeknek kellett kipótolni a sajátjukból. A banda tagjainak étellel, itallal való ellátása is az ő feladatuk volt. Vasárnap délben kezdődött az ivó és tartott éjfélig, hétfőn, kedden délelőtt 9 órától szintén éjfélig. Nappal a lányok összegyűltek a kocsmával szemben, az utca másik oldalán, beszélgettek, tréfálkoztak. Ha valamelyik legény „bekiáltotta" őket, akkor mehettek be táncolni. Mikor a zenészek szünetet tartottak, ismét ki kellett menniük a többi lány közé. Melegedni, enni közben haza-hazaszaladtak, vagy valamelyik közelben lakó pajtásukhoz mentek. A legények is hazajártak enni, italt pedig mindenki vehetett a kocsmárostól, amennyit akart. Alkonyat felé kiürült a kocsma. Estére már csak az a lány mehetett vissza, akiért legény ment. A legényt ilyenkor megvendégelték vacsorával a lányos háznál. Ha már szeretője volt az illető, előre megbeszélték, de a többi lány izgatottan várta, elviszi-e valaki? Ilyenkor aztán bárki jött elsőnek, azzal kellett elmenni, mert visszautasítani nem illett. Ha tetszett, ha nem, azzal táncolt szinte egész este, mert „akkor nem szabad-oltak, mint most". Ilyenkor már belépődíjat szedtek, amit a leány helyett is a legény fizetett ki. Később az asszonyok is elmentek megnézni a táncolókat. Nekik mészpízt kellett fizetni, „mert nem táncoltak, csak a falról szedték le a meszet", ahogy körbenállva nézelődtek, beszélgettek. A házasok, idősebbek egyik-másik háznál Összejöttek bor mellett elbeszélgetni. A hagyományos farsangi ételnek számító pampucka (fánk) és kocsonya is felkerült az asztalra. Ilyenkor mindenki igyekezett kimulatni magát, mert következett a negyven napos böjt. Bár a vallási előírások szerint hamvazószerda már nagyböjt első napja, a farsangot még nem zárták le ilyenkor Visontán. Ezen a napon került sor a legények kántálásáia, ami még az ivó szokásegyütteséhez tartozott. Hagyományos figurák nem voltak, talán csak az „oláhcigány" alakoskodó ismétlődött minden alkalommal. Ócska ruhákat húztak magukra, arcukat bekormozták, kifestették, s úgy járták végig a lányos házakat. Kialakult játék, kötött szöveg sem volt, hangoskodtak, tréfálkoztak, adományokat kértek. Ha olyan családhoz tévedtek be, akiknek lányát nem táncoltatták eleget, onnan elzavarta őket a gazda. Másutt bőven kaptak kolbászt, tojást, kenyeret és hozzá bort. Az összeszedett élelemmel elmentek a kocsmába, ahol a kocsmárosnéval megsüttettek a tojást, ettek, ittaK, mulattak éjfélig. HAMVAZÖSZERDÁt száraz szerdának nevezik. A munkatilalom erre a napra is vonatkozott: „Aki szárazszerdán dolgozik, az elszárad (elsorvad, meghal)." A gazdasszonyok ilyenkor kilúgozták az edényeket, s húsvétig nem főztek zsírral, csak olajjal vagy vajjal. NAGYBÖJTben szerdán és pénteken, sőt van, aki a szombati napot is ide sorolja, a
