Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

JEGYZETEK ÉS IRODALOM * A jegyzeteket és az irodalmat lásd a tanulmány végén. A bevezetéshez 1. Fényes E.: Magyarország leírása. Pest, 1847. 2. rész; Hacsavecz B.: Jobbágytelektől a szocialista nagyüzemig. Tízéves a Visontai Reménység Mg. Tsz. Visonta, 1970; a canonica visitatio-kat az Egri Érseki Főegyházmegye Levéltára őrzi a 3413. és a 3419. számú Liber-ekben. A statisztikai adatokra 1. Magyar Statisztikai Közlemények 42. kötet (az 1910. évi népszámlálás);, Ladányi I.: Hevesvármegyei ismertető és adattár. Magyar városok és vármegyék monográfiája XX. Bp. 1936; Központi Statisztikai Hivatal, 1970. évi népszámlálás. 12. Heves megye adatai. Bp. 1972. A társadalom és gazdaságtörténetre 1. Soós /.." A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger, é. n.; Soós I.: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1955. A visontai kisnemesekre vonatkozóan 1. a Heves megyei Levéltárban (a továbbiakban: HmL.) az Insurr. 1. sz. összeírást, Uletve Orosz F.: Heves- és a volt Külső Szolnok egyesült megyék nemes családjai. Eger, 1916. A település történetének térképeit 1. HmL. U. 420. és U. 423. számok alatt. A Kúria nevű falurész történetére, kialakulására 1. Országos Levéltár (továbbiakban: OL.) E-156 (U et C) f. 62. no. 16; HmL. Polgári perek, 197. sz.; Közgyűlési iratok 1815. 786. sz.; feldolgozását részben fenti adatok alapján 1. Hacsavecz B.: i. m. 19—20. lap. A két pincetípus történeti jellemzésére 1. HmL. Közgy. iratok, 1791. 641. sz., HmL. Büntető perek, 1838. 17. sz. A malmokra vonatkozó legfontosabb iratok: HmL. Közgyűlési iratok, 1734. 80. sz.: HmL. Polgári perek, 1743. 244. sz.; feldolgozásukra: Selmeczi Kovács A.: A mátravidéki molnárok élete a XIX. század végén. Ethn. 1967.; U. ő: Hagyományos berendezésű vízimalom a Bene patakon. Az Egri Múzeum Évkönyve, 1969. A bcltelek nagyságának változásaira 1. Hacsavecz B.: i. m. 22, 26,1.; HmL. Közgy. iratok, 1791. 641. sz. A határ benépesítésére 1. OL. E. 156-f. 170. no. L; Soós/.: i. m. 80, 93, 97. I.; Hacsavecz B.: i. m. 23, 46, 62. 1. A szőlőskertekre 1. OL. P-518. (Orczy cs.) 39. csomó, 1-5. sz.; feldolgozás: Hacsavecz B.: i. m. 39-40. 1. A népi építkezés bevezetőjében a statisztikai adatokra 1. KSH. 1970. évi népsz. 12.; Ladányi I.: i. m.; Magyar Stat. Közi. 42.; Hacsavecz B.: i. m. 33. 1. - Albert F.: Heves és Külső Szolnok . . . vármegyék leírása. Eger, 1868. 243. L KSH. 1970. évi népszámlálás, 12. 455. A lakóházak leírása saját megfigyeléseinken alapul. Átnéztük ugyan a Heves megyei Beruházási Vállalat tervezési osztálya Visontán, 1968-ban készített műszaki leírásait, ezek gyakorlati szempontja (a bontás előkészítése) és számunkra hiányos adatai (nem közlik az épületek korát) miatt az anyagot nem használtuk fel. Kivételt képeznek a műszaki felmérések, amelyeket szempontjaink szerint korrigálva és kiegészítve hasznosítani tudtunk. A gazdasági épületek leírása hasonlóan történt, a történeti adatokat 1.: HmL. Közgyűlési iratok, 1734. 80. sz.; HmL. Polg. perek, no. 244; OL. E. 156-f. 170. no. 1.; a malom használatára ld. Selmeczi Kovács A.: 1969. A lyukpincékre 1. OL. P-518. csomó 39. no. 1-5 (51); OL. 518. u. o. Az anyagok, szerkezetek és formák fejezethez 1. OL. E-156. f. 62. no. 16. és a XVIII. század földesúri építkezéséhez fentebb idézett okleveleket. A megfigyelések mellett felhasználtam néhány visontai lakos információit (Csesznok Simon András, sz. 1877; Ballá János, sz. 1900; Czövek Jenő, sz. 1901; Veréb László, sz. 1908.), akiknek segítő szándékát és felvilágosításait köszönöm.