Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

21. AHéke u. 11. sz. ház véghomlokzatán a mestergerendát tartó rövid ágasfa. 22. A Jegenye u. 12. sz. ház véghomlokzata kó'keretes ablakokkal. 1913-ban, amikor apja megvette a malom épületét, mert az őrlést beszüntették és a malom szerkezetet eltávolították, a malom „kőpad "-án felirat hirdette, hogy Lovrana hercegnő készíttette 1765-ben. A Heves megyei Levéltárban őrzött két irat alapján állíthatjuk, hogy a nevezett malom 1734-ben már állt, s a leírás szerint ekkor faépítmény volt, alul négy talpfával, ebbe állított 11 oszloppal, közéjük beeresztett „rovásfák"-kai, szarufás tetőszerkezetét fazsindely fedte. A molnár lakása két helyiségből állt, „ház"-ból és „kamrá"-ból, vagyis konyha hiányában a tűzhely a házban volt elhelyezve éppúgy, mint a megye északi részein. Az irat a malomban és a molnár házában egy-egy „kémény"-t említ, nem kemencét, ami alatt kürtőt kell érteni, és a hozzá tartozó, belülről fűthető kemencét. 23. A Petó'fi u. 24. sz. ház telmérési rajza.