Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

15. A Sport u. 8. számú, kétlakásos ház. alaprajza és keresztmetszete 16. A Sport u. 32. sz. ház felmérési rajza. meretezenek az udvar gazdasági épületei: a ház végéhez ragasztott istálló, az udvar végén, a ház tengelyére merőlegesen elhelyezett faépítmény: sertésól és fészer. A lakóház anyaga vályog, vagyis „főd tégla", teteje zsúppal fedett, utcára néző oromzata deszka, szabadkéménye féloldalas, vagyis csak egy helyiség fűtésére szánva. E szerényebb igényekre valló anyagok és szerkezetek mellett azonban drágább és a maguk idején korszerűbb anyagokat és eljárásokat is alkalmaztak a ház megépítésékor. Ilyen az ablakok kőkerete — amiből már csak egy maradt meg —, az utcai ablakok zöld zsalugátere és az abasári kőlapokból összeállított kémény, a tetejére helyezett fedőlappal, a „kalap

"-pal. Hasonló körülmények között épült a Mátra utca 17. számú ház is. A mestergerenda felirata szerint — SZ J K R É 1899 év — Szabó József és Kovács Krisztina építtette 1899-ben. (24—25. ábra) Az udvar elég tágas ugyan, de gazdasági épületekben szegény. A kisméretű istállót a ház végéhez ragasztották, s ezen kívül csak egy sertésól van még az udvaron. A fal vályogból készült, a szarufás nyeregtetőt náddal vegyes zsúp fedi, utcára néző oromzata deszka. Egyéb szerkezeti megoldásai is a kisparaszti szintet képviselik. Ilyen a féloldalas szabadkémény, a csonkakúp alakú kemence az első házban sár ülő