Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Gedai István: A visontai bécsi dénárlelet

A példányok corpus-szám szerinti csoportosítása két időrendi kérdést vet fel: 1. Albert korának időrendjét, 2. Rudolf és Ottokár pénzeinek meghatározását. Ha elfogadjuk a fent említett általánosítást, amely szerint az éremleletek évjáratonkénti száma hozzávetőlegesen az utolsó 5—10 év alatt csökkennek, akkor ez a lelet nem származhat Albert uralkodásának végéről, még kevésbé 111. Frigyes korából. Ennek következtében természetesnek tartjuk, hogy a L. 107 típust Albert véreiének tekintiük. Kíséreljük meg Albert vereteit két csoportra osztani;,, az Albert pénzeinek tekinthető típusok közül egyikbe venni e leletben előfordulókat és külön, amelyek nem fordulnak elő. Előfordulnak: L. 95, 96, 98, 99, 100, 101, 104, 107, 111, 112, 114, 116, 117, 119 és 103, valamint 123, 125. Nem fordulnak elő: L. 90, 91, 92, 93, 94, 102, 108, 109-, 110, 113, 115, 118, 120, 121, 122,124. Ha a lelet Albert korára keltezhető, amire az összetétel utal, akkor elvileg tartalmazhatja a lelet azokat a típusokat, amelyeket az elrejtési idő előtt vertek, de nem tartalmazhatja az ez időpont utániakat. Sajnos nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Albertnek e leletben elő nem forduló típusai mind a lelet elrejtési időpontja utáni, hiszen az egy-két példánnyal képviselt típus előfordulása esetleges. Az azonban bizonyos, hogy az itt elő nem forduló típusok Albertnek későbbi veretei, mint ahogy bizonyos, hogy az előforduló típusokat kb. 1300 előttre keltezhetjük, a lelet feltételezhető elrejtési időpontja elé. A nagyobb példányszámú típusokat pedig — az általánosítás következtében — inkább Albert uralkodásának elejére tehetjük. Ezek — véleményünk szerint — a L. 103, 107, 112, 114,116 és 123. Másik időrendi kérdés felvetése Rudolf és Ottokár pénzeinél kínálkozik, amennyiben - utalva az előzőekre — itt is felvetődik a típusonkénti sűrűsödés; úgy adódna a következtetés, hogy a nagy példányszámú típusokat tarthatnánk Ottokár, illetve Rudolf későbbi véreiéinek. Hangsúlyozni kell a jelenség felhasználhatóságának csupán a lehetőségét, mert a Luschin által biztosan Ottokárhoz kötött típusokból is előfordul nagyobb mennyiség, ugyanakkor a biztosan Rudolfnak tulaj donítottból egy sem. A jelenséget azonban rögzíteni kell, mert — véleményünk szerint — lehet, hogy a luschini időrend módosulni fog. Mennyiség szerint a típusok így alakulnak: Ottokár: L. 51 (22 db), 64 (32 db), 67 (39 db), 61 (49 db), 62 (74 db), 68 (85 db), 63 (102 db). Ottokár, vagy Rudolf: L. 72 (23 db), 77 (26 db), 78 (34 db), 71 (37 db), 76 (72 db), 69 (85 db), 79 (90 db). Egy több — igaz, késői — leletnél megfigyelt jelenség alapján tehát a következő időrendet állíthatnánk fel: L. 51 - 72 - 77 - 64 - 78 - 71 - 67 - 61 - 76 -62 - 69 - 68 -_63. Ez az időrend azonban ellene mond az eddigieknek, főként Luschinnak, amennyiben a biztosan Albert uralkodásának közepén — a XIII. század utolsó évtizede — elrejtett lelet Rudolf uralkodása alatti időből kívánná a legnagyobb számú típusokat, itt pedig igen sok nagy példányszámú típus fordul elő a Luschin által Ottokárhoz kötöttekből. A lelet feltételezett elrejtési időpontját — 1295—1300 - igazolja a Höfken által passauinak, Koch

4 által salzburginak mondott veret is. Koch ezt IV. Konrád (1291—1312) érsek véreiének mondja. Sajnos gyengíti a feltételezett elrejtési időpont bizonyíthatóságát a magyar, vagy a bécsi dénárokkal gyakran előkerülő, a magyar királyoknak Szlavónia részére vert pénzek hiánya. Lehet azonban, hogy a bécsi dénárok és a szlavón veretek együttes előfordulásá-