Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

Ahogy a tagok menet közben egyre inkább megtalálták számításukat a közös munkában és biztosra vették onnan származó jövedelmüket, úgy veszített jelentőségéből a háztáji. A tsz minden lépését alaposan megfontolta. Nem törekedett nagy, látványos, szenzációs dolgok létrehozására. Mindig hosszú távon gondolkodott és erre is rendezkedett be. Mindig csak akkor lépett, amikor annak minden feltétele megvolt. Beruházásait mindig alaposan megfontolta, az összes vele kapcsolatos kérdéseket tisztázta és minden lehetséges változatát végiggondolta. A tsz be tudott illeszkedni az őt körülvevő környezetbe, megfelelő kapcsolatokat tudott létesíteni a szomszédos termelőszövetkezetekkel, a tsz-en kívüli helyi és felsőbb szervekkel és vállalatokkal, valamint a község lakosságával. A tsz-t nem tudta elsodorni a körülötte kibontakozó nagymérvű iparosodás vihara sem. Bár az induláskor minden külső szerv azt jósolta, hogy itt a tsz-nek nincs jövője, csak a néhány év alatti megszűnés lehet a perspektívája. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy ha egy termelő közösség összeforr és együtt akar maradni, hajóját a nagy viharok sem süllyeszthetik el. Tizenöt éves fennállása után is joggal vetődik fel a kérdés, van-e további perspektívája, milyen lehetőségei vannak a jövőre nézve a gazdaságnak? A nagyüzem kialakulása tovább folytatódik. Eddig lényegében a kisparaszti termelőeszközök új, nagyüzemi termelőeszközökkel való felváltása történt meg. A termelőszövetkezet az első lépéseket tette meg az iparszerű mezőgazdasági termelés útján. A nagyüzemi termelőeszközök további térhódításával együtt fejlődik a jövőben is a termelőszövetkezeti tagok termelési tapasztalata, hozzáértése, műveltsége és politikai öntudata. A visontai termelőszövetkezet gazdaságában is még sok, eddig ki nem aknázott lehetőség rejlik. Ugyanakkor a vezetőségnek és a tagságnak is látnia kell, hogy a gazdaság 10—15 évvel ezelőtt, az akkori helyzetben és az akkori mércével mérve nagy volt, most már viszont a kisebb szövetkezetekhez tartozik. Körülötte is egyre nagyobb gazdaságok alakulnak ki. A gyöngyösi járásban 1974. január 1-i kezdéssel a gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni és szűcsi termelőszövetkezet alakult egy közös gazdasággá. E folyamat tovább halad. Az egész világra és a gazdaság minden ágára — így a mezőgazdaságra is — kiterjedő gyors technikai forradalom a termelőszövetkezetekben is a művelt területek és a beruházási eszközök összevonását, koncentrációját követeli meg. Az egyesülések nem célt, hanem eszközt jelentenek arra, hogy a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt az egész ország lakosságának, köztük a termelőszövetkezeti parasztságnak anyagi és kulturális jóléte tovább növekedjék. E folyamatban — mint az elmúlt 15 év alatt is — a visontai termelőszövetkezet példamutatóan ki tudja venni a részét, és minden lehetősége megvan rá, hogy továbbra is az élenjáró termelőszövetkezetek között legyen.