Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

Azok a tsz-ek, melyeket később érintett a Visonta térségében létrehozott ipar, vagy az ország más részén, ahol hasonló ipartelepítésre került, vagy a jövőben kerül sor, már könnyebb helyzetbe jutottak, vagy jutnak. Visonta ilyen értelemben is sok tanulsággal szolgált az ipari és mezőgazdasági szakembereknek, szerveknek és hatóságoknak. A paksi tsz vezetősége (ahová az atomerőművet építik), a Bükkábrány térségében épülő nagy erőmű és külszíni bánya által érintett tsz-ek tanulmányozták a visontai tapasztalatokat. Remélhetőleg nekik már sikerül elkerülni a buktatóknak azt a dzsungelét, amelyen a visontaiaknak át kellett jutniuk. A kisajátításokkal is összefüggésben a termelőszövetkezet területe az elmúlt években a következőképpen alakult: év szántó ebből szőlő és gyümöcs rét terület össz. háztáji össz. ebből háztáji összesen kh. kh. kh. kh. kh. kh. 1961. 1922 350 672 430 82 2757 1968. 1344 236 612 458 65 2243 1969. 1368 213 611 474 35 2245 1973. 1445 248 463 105 28 2259 1974. 1443 260 461 103 26 2259 A termelőszövetkezet főbb gazdasági mutatói A termelőszövetkezet fennállásának 15 éves fejlődését figyelemmel kísérve felvetődik a kérdés, hogy emelkedett-e a termelés ez idő alatt? Jobban élnek-e a termelőszövetkezetben dolgozó parasztok mint egyéni korukban, valóra váltotta-e a termelőszövetkezet azokat a reményeket, ígéreteket, mellyel a szervezéskor a belépőket biztatták? E kérdésekre egyértelműen igennel kell felelni. Általános az a vélemény, hogy a termelőszövetkezet minden téren többet nyújtott, mint amit 15 évvel ezelőtt a legoptimistább emberek is vártak tőle. E kérdéseknél először a termelést vizsgáljuk meg. A községben az átszervezés előtt is lényegében ugyanazokkal a növényféleségekkel foglalkoztak, mint amit a termelőszövetkezet termelt az elmúlt 15 év alatt. A község mezőgazdasági termelésének alapja a magángazdálkodás idején is a szőlőtermesztés volt és jelenleg is az. 1959-ben a visontaiak használatában 700 kat. h. szőlőültetvény volt. Erről 1600 q csemegeszőlőt, 1200 q borszőlőt értékesítettek és leszűrtek 8500 hl bort. Az összes szőlőtermés 14 000 q volt, ami 20 q holdankénti átlagnak felel meg. Az 1959-es év jó szőlőtermést hozott, a többi esztendő ettől valamivel gyengébb volt. A fő termelési ágazat termelőszövetkezetünknél is a szőlőtermesztés. Az elmúlt 15 év terméseredményeit a következő táblázat mutatja: A táblázatban felsorolt adatok egyértelműen bizonyítják, hogy több év átlagában ósszmennyiségben is több szőlőt termel a termelőszövetkezet a közös és háztáji területen együttvéve, mint amit a termelőszövetkezet megalakulása előtti 1959-es jó szőlőtermést hozó évben termeltek. A nagyobb mennyiséget viszont egyharmaddal kevesebb szőlőn termelték. A háztájiakban a terméseredmények jóval alatta maradnak a közös terméseredményeinek. Ha csak a közös termőszőlőt vizsgáljuk, az 1969—74-es évek között holdanként kétszer annyi termést hozott, mint a magángazdálkodás idején. A közös szőlőterületek folyamatosan felújultak.