Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

keresték fel a tsz vezetői az Országos Növényvédelmi Szolgálat repülőgépes egységét, akik vállalták a permetezési munkákat. A környéken először a visontai, abasári és markazi tsz-ek szőlőiben végeztek repülőgéppel permetezést. A védekezés sikerült, mert a járás legtöbb termelőszövetkezetében a peronoszpóra fertőzés elvitte a termést, Visontán viszont 38 q holdankénti átlagtermés került betakarításra. Igaz, hogy igen gyenge, 12—14 cukorfokkal. A szőlő késői érése miatt a szüretet csak október 26-án lehetett megkezdeni, és az eltartott november 27-ig. A szüret alatt, november 15-én 8 fokos fagy köszöntött be, november 16-án pedig 15 centis hó esett le. A szüret még térdig érő hóban is folytatódott. A szőlőbogyók megfagytak, jéggé váltak. A Pincegazdaság korszerű préselő gépei felmondták a szolgálatot, nem tudták vele a fagyos szőlőt kipréselni. Ezért a szőlő átvételét leállították. A tsz kénytelen volt a nagy mennyiségű szőlőt saját présházában, hagyományos présekkel feldolgozni. A nagy hideg és hó miatt a seregélyek és az északról leszorult csonttollú madarak meglepték a még szüreteletlen szőlőket. Minden szőlőtáblában több tízezer madár tanyázott. Védekezni nem lehetett ellenük. November 21-én vasárnap 10 vadász ment ki a csókási szőlőbe, hogy elzavarja a madarakat. Ellövöldöztek 300 db töltényt, de a 150 holdas szőlőtáblából nem tudták elűzni a kártevőket. A madarak nagy tömegei mintegy 800—1000 q szőlőtermést tettek tönkre. Az 1965-ös rossz időjárás kihatott az 1966-os év szőlőtermésére is. A szőlők termőrügyei nem tudtak kialakulni. Ennek következménye volt, hogy holdanként csak 14 mázsás szőlőtermés került betakarításra. A két kedvezőtlen év és a bányamunkákkal összefüggő mezőgazdasági károk együttesen azt eredményezték, hogy a tagok személyi jövedelme 1965-ben és 66-ban az előbbi évekhez viszonyítva csökkent, kevesebb jutott beruházásokra és egyéb célokra is. A csökkenő jövedelmet is csak az előbbi években képzett tartalék jelentős részének felhasználásával lehetett biztosítani. Az 1967—68-as év a gazdálkodás minden ágában igen kedvező eredményeket hozott. A tagság jövedelme újra növekedett, a biztonsági tartalékot is jelentősen emelni tudta a termelőszövetkezet. Az 1968-as évben igen korai tavaszodás kezdődött, ami a szokásosnál előbbre hozta a termények betakarításának idejét is. Május elsejére a búza kihozta kalászát, június közepén már megkezdődött az aratás, július 12-re pedig be is fejeződött. A szőlő csemegézése augusztus 14-én megkezdődött, más évektől eltérően, amikor csak szeptember elején indult be ez a munka. Ebben az évben cserélte el a tsz-a bajnai szőlőket az abasári tsz felsőréti és csókási területével. Az 1970-es és 72-es évben aratáskor igen sok csapadék hullott, az aratást csak szeptember 13-án tudtuk befejezni. A termelőszövetkezet 1970. december 19-én minden tekintetben megerősödve ünnepelte tízéves fennállását. Ekkor alakult meg a termelőszövetkezeti törzsgárda is. Az ünnepélyen öt személy kapott miniszteri kitüntetést, 3 fő miniszteri dicsérő oklevelet, sokak jutalmat és vezetőségi dicséretet. 1974. május 25-én újra jelentős ünnepe volt a tsz-nek. Ekkor adta át dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott „Kiváló Szövetkezet" cím elnyeréséről szóló oklevelet. Ez ünnepélyen is sok tsz-tag kapott kitüntetést, dicséretet jutalmat és jutalomszabadságot. 1974-ben újra rendkívüli idő köszöntött a tsz-re. Májusban elkezdett esni az eső és ez így tartott az év végéig. A szőlő virágzásakor hideg esőt kapott, ami miatt a termés jelentős részét elrúgta. A szüretet állandóan tartó esős időben, térdig érő sárban kellett végezni. A szedők és puttonyosok is gyakran beragadtak a sárba és hasra estek, vagy beleültek. A tsz kénytelen volt idegen munkaerőt is segítségül hívni. A sok esőzés következtében a szőlő gyorsan indult romlásnak. A rothadás következtében mintegy háromezer mázsa szőlőveszteség mutatkozott. Az egész ősszel tartó nagy sár miatt a gépek nem