Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

1953-ban Siska András, 1954-1955-ben Török Matild, 1956-58-ban Bárdos Ferenc, végül Mészáros Károly látta el a főkönyvelői feladatokat. Közgyűlések igen gyakran, általában havonta voltak. Minden, néhány forintos vásárláshoz is közgyűlési határozatra volt szükség. A közgyűlések az esetek nagy részében ivászattal egybekötött civakodássá fajultak. Az 1958—59-es években a járási és megyei vezetők között is többször felmerült az a gondolat, hogy a visontai „Petőfi" Termelőszövetkezetet fel kell oszlatni. A probléma többek között az volt, hogy nem lehetett kinek átadni a használatában lévő földeket és felszereléseket. Végül az az álláspont alakult ki, hogy fenn kell tartani gazdaságukat addig, amíg az egész község át nem alakul termelőszövetkezeti községgé. A „Petőfi" Tsz nem volt alkalmas arra, hogy a község átszervezésének bázisa legyen. 1960. december 20-án az átszervezést követően megalakult a „Reménység" Tsz. A kis termelőszövetkezet az 1961. február 3-i zárszámadó közgyűlésén kimondotta a beolvadását az egész falu parasztjait tömörítő új termelőszövetkezetbe. A kis tsz — bár nem mindig mutatott jó példát - 10 éven keresztül ébren tartotta a szövetkezés gondolatát. Az agrárproletárok egy részét tömörítette, megélhetést nyújtott a számukra. Használatba vette az elhagyott javakat, közös vagyont gyűjtött, melynek jelentős hasznát vette a „Reménység" Tsz. Jó és rossz munkájából, példájából sokat tanult a község lakossága. Tanulságait jól hasznosította az újonnan alakult tsz vezetősége, vigyázva arra, hogy az ott elkövetett hibákat ne ismételje meg. Ennek következtében a kis tsz 10 éves munkájának eredményei, tapasztalatai benne vannak a „Reménység" Tsz 15 évi munkájában, és mai eredményeiben. A község mezőgazdaságának átszervezése A „Reménység" Tsz 15 éve Az MSZMP központi vezetőségének 1958. decemberi határozata megállapította, hogy a „. . . politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán." A központi vezetőség határozatát 1959 februárjában a helyi pártalapszervezet taggyűlése és a községi tanács is megtárgyalta, majd a tanácstagi választókörzetekben a lakossággal is ismertették. Megindult a tsz-be való belépéseket szorgalmazó egyéni agitáció is, de csak helyi erőkkel. Új belépő a tsz-be nem jelentkezett. A megyei és járási szervek úgy döntöttek, hogy a szervező munkát nem terjesztik ki egyszerre az egész járásra. A főként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó községekben szorgalmazták először az átszervezést. E szervező munka során 1959 tavaszán termelőszövetkezeti községgé alakult Atkár, Visznek, Nagyfüged, Ludas, Detk, Halmajugra stb. A szőlőtermesztéssel foglalkozó községeket az átszervezés első hulláma nem érintette. Felsőbb szinten is vitatott kérdés volt, hogy az igen szétaprózott, akkor még egyáltalán nem gépesíthető szőlőket meg tudják-e közösen művelni. Nem fog-e visszaesni a szőlőtermesztés, ha ezeket is bevonják a közösbe. Az országos szervek a szőlős községekben szakcsoportok és hegyközösségek alakítását ajánlották. Az ország legtöbb bortermelő vidékén ezek is jöttek létre. Heves megyében a megyei szervek úgy döntöttek, hogy a szőlős községekben is termelőszövetkezeteket szerveznek. Az azóta eltelt 15 év igazolta e döntés helyességét.