Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

A kis termelőszövetkezet gazdálkodása az akkori lehetőségek figyelembevételével is igen alacsony színvonalon folyt. Ez részben a terület felaprózottságára, részben a gyenge munkafegyelemre és az ezzel összefüggő bizonytalan keresetre, másrészt a kellő szakmai hozzáértés hiányára vezethető vissza. Területük zöme a kisparaszti gazdaságok közé ékelődött, 80 darabból álló nadrágszíj parcellák voltak. Nem volt olyan személy a tsz-ben, aki egymagában meg tudta volna mondani, mely földek vannak a tsz használatában. Ezt mindig egy külön csoport azonosította. Kísérletek történtek a földek összevonására önkéntes földcserékkel az egyénileg gazdálkodókkal, ez azonban semmiféle eredményre nem vezetett. Gazdálkodási eredményeik általában alatta maradtak a falu egyénileg dolgozó paraszti szintjének. Az alábbi táblázat néhány évben és a főbb terményféleségekben mutatja az átlagterméseket: Kis tsz átlaga Az 1958-60. év 1955. 1957. 1959. 1960. községi átlaga Búza holdanként: 6,6 5,5 9,5 10,0 7,5 Őszi árpa " 4,0 17,0 10,4 6,4 8 Tavaszi árpa " 6,9 3,0 9,8 14,6 Kukorica májusi 3,0 5,0 10,0 7,0 9 Szőlő holdanként 15,0 20,0 6,4 6,3 20 A táblázat azt mutatja, hogy főként a szőlőtermesztésnél volt az egyéniekhez viszonyított legnagyobb lemaradás, ami a kis tsz-nek és az egyéni gazdálkodóknak is Visontán a fő jövedelmi forrásukat képezte. A kis tsz szőlői az 1957-es évtől részben a munkaerőhiány, részben a gyenge munkafegyelem miatt fokozatosan tönkrementek. A szőlők jelentős részét egész évben egyszer sem kapálták, egyszer — esetenként kétszer — permetezték. 1958. június 10-én a 77 hold szőlőből 25 hold még metszetlen volt, melyet a községi tanács kényszerhasznosításba volt kénytelen adni. E szőlőket (kivéve az 1955-ben telepített Hortolányi-féle újtelepítést) 1961-ben ki kellett vágni. A munkafegyelem a hangulattól függően esetenként jó volt, de általában gyenge színvonalon állt. Gyakori volt az italozás, a munkabeosztások miatti civakodás, a közös tulajdon megkárosítása stb. Büntetés igen ritkán fordult elő, azt mindig a közgyűléssel kellett megszavaztatni, ahol rendszerint el is engedték. A tagok jövedelme bizonytalan volt, niindig csak az év végén tudták meg, hogy mennyit kerestek. Év közben, főleg terményekből előleget kaptak. A részesedés 70—75%-át a természetbeniek tették ki.