Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Csalog Zsolt: A keresztnévadás Visontán

Összehasonlításra használható mérések hiányában

2 ezúttal csak a legszembeszököbb tanulságok levonására vállalkozhatunk. Ezek: a görbék generáltendenciája a fokozatos lejtés: a hagyományanyag — bármely időszak névadási gyakorlatát tekintve bázisnak — az idő függvényében lassan kopik, a görbék a 0 felé tartanak. A kopás mértéke egy évszázad alatt (az első évszázad alatt, ill. konkrétan: a XIX. sz. közepétől a XX. sz. közepéig) a férfinevek esetében mintegy 55—60%, a női nevek esetében 75—80%. A kopás folyamata azonban időben korántsem egyenletes; a legmeredekebb esést éppen az első lépésben találjuk — ekkor elmaradnak a megelőző időszak esetleges elemei, a további fejlődés az inventár állandóbb elemeire épül és e masszívumot már lassabban koptatja (a közvetlen reprodukció mértéke tehát kisebb, mint a teljes folyamatban az egy időegységre eső átlag). A grafikon lejtése az első lépés után kiegyenlítettebb — legzavartalanabb a XIX. sz. utolsó negyedében —, nem ritkák azonban az éles törések: a hirtelen, erős lejtés (az 1860-as évek második felében, az 1920-as években), vagy ellenkezője, a visszakapcsolás a korábbi hagyományhoz. Az utóbbi esetekben az is megállapítható, hogy mely kor hagyománya felé fordul vissza egy-egy fél évtized, évtized: az 1840-es évek második felében a XIX. sz. eleji, az 186ö-as évek első felében és az 1910-es évek második felében általában a reformkori, az 1940-es évek második felében általában a XIX. századi hagyományhoz nyúlnak vissza. Feltűnő végül, hogy a női névanyag hagyományozásában a reprodukció mértéke a vizsgált időszakban általában alacsonyabb, mint a férfinevek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy a levont tanulságok csakis az adott konkrét történeti időszakra vonatkoztathatók, bármiféle kivetítés és általánosítás hiba lenne. Ha Visonta 1701-1720. évi keresztnévanyagával

3 végzünk összehasonlítást, máris a fentieknek ellentmondó eredményeket kapunk: az 1815-19. évi keresztnévanyag 71,0 (férfi) ill. 46,8%-ban, az 1950-54. évi 32,6 ül. 38,6%-ban egyezik a XVIII. sz. elejivel. A tartalmi összehasonlítás módszerét alkalmazhatjuk horizontálisan is. Mi a viszonya Visonta keresztnévadási gyakorlatának más közösségek egykorú gyakorlatához? A rendelkezésre álló gyér anyag alapján két időhorizontban kíséreltem meg szűk körű összehasonlítást

4 : /. Visonta 1813-19 = 100% Hahnaj 1810-19 Gyöngyös 1815-16 Balassagyarmat 1815-16 Rimóc 1811-20 Nógrádsipek 1811-20 Jászapáti 1819 Jászjákóhalma 1815-19 (és kiséerletképpen néhány földrajzilag távoli pont:) Szentgál (Veszprém m.) r. k. 1810-19 Szentgál ref. 1810-19 Ordas (Bács-Kiskun m.) ref. 1810- 19 férfi nő 71.5 77,3 % 75,9 63,9 69,9 57,2 63.0 55,2 60.1 52,7 69,4 73,3 65.6 58,1 55,6 41,2 43,8 20,5 47,1 28,3