Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Csalog Zsolt: A keresztnévadás Visontán
Visontán használt keresztnevek skálája meglehetősen szűkös. A férfinevek száma 12 — ebből azonban 15 név csupán egyszer fordul elő, 18 név pedig egynél többször ugyan, egy-egy féi_évtizeden belül azonban csak egyszer, 33 név tehát mintegy csak kísérletnek tekinthető (valaki felvet egy javaslatot: iktassuk be ezt a változatot is közösségünk kultúrájába, tegyük szokásszerűvé — a közösség azonban a javaslatra elutasítóan reagál), s csak 39 férfinév jelenti a szűkebb törzsállományt. A női keresztnevek száma 65, közülük 11 egyszeri előfordulású név, 15 név egy-egy fél évtizedben csak egyszer fordul elő („elutasított javaslat": 26 név), a valóban szokásszerűen használt törzsállományt ez esetben is csak 39 név adja. (A változatok elkülönítésénél nem mechanikus, filológiai, hanem funkcionális szemponttal éltem: egy névnek tekintettem az anyakönyvben kétféleképpen írt, de a gyakorlatban feltehetően azonos formában használt alakokat - pl. egy névnek vettem az Amál és Amália, az Illés és Éliás bejegyzett formákat.) Az adattár-táblázatokat kronologikusan rendeztem, így bizonyos történeti jelenségek már közvetlenül e táblázatokon is megfigyelhetők. Megfigyelhetők az eltérő viselkedésű, történetű nevek bizonyos csoportjai, típusai: a nevek egy csoportja az áttekintett időszak kezdetén is a törzsállományba tartozott már, s alig ingadozó százalékértékkel máig szokásban marad (pl. János, István, Erzsébet, Mária); más nevek divatszerű viselkedést mutatnak: megfigyelhetjük a XIX. sz. eleji törzsállomány egyes neveinek fokozatos eltűnését (pl. Mihály, Mátyás, Terézia, Borbála), új, korábban ismeretlen nevek belépését az inventárba és fokozatos eltömegesedését (pl. Sándor, Béla, Ilona, Irma), néhány rövidebb névdivat esetén pedig a divatgörbe mindkét - felfutó és leszálló - szakasza beleesik a vizsgált időintervallumba (pl. Alajos, Julianna, Veronika, Margit - 2. grafikon) 1 . A névdivatok a név szórványos előfordulásával, végső soron egyedi, egyszeri javaslattal kezdődnek - ha az egyszeri javaslatra a közösség pozitíve reagál, tömeges névdivat keletkezik; ezektől az esetektől jól elkülönülnek táblázatainkon az elutasított felvetések már említett, sokkal számosabb példái. 2. grafikon. Divatszerűen viselkedő visontai keresztnevek. Leolvasható a táblázatokról az is, hogy voltak történeti periódusok, amelyekben az egyszeri javaslatok (elfogadottak és elutasítottak) száma megnőtt (pl. 1830-40-es évek), máskor viszont innovációs szándék alig jelentkezett, a közösség csak reprodukált. A névkincs történeti dinamizmusának módszeresebb vizsgálatát a százalékos összehasonlítás teszi lehetővé. A módszer egy példán bemutatva:
