Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
12 Munkaszervezeti szempontból rendkivüli esetnek kell tekintenünk a csonka családok, özvegyek megsegítés ét, 13 A kender, dinnye és a kukorica földeket mindig fordulón kívül osztották ki a mult század elején, egy-egy családra kis darab jutott. A térképek azonban ezeket a járulékföldekst, minthogy egy tagban feküdt az egész közösségé, mindig megjelölik, 14 Több családi irattárban volt alkalmunk betekinteni / Fodor, Papp, Szikszai és a Kiss család egy-egy ágának iratai/. Ez uton mondunk köszönetet a segítségükért. 15 V.ö: SZMNA 14-. és 15. kérdéscsoportjával. 16 Lásd a dolgozat későbbi részeit is ehhez, a termesztők társadalmáról, munkaritmusáról. A naphoz kötöttség azért lényeges, mert más munkákhoz való igazodását az eltolódás, néhány nap késés is felborítaná /pl. aratás, cséplés munkáival ütközne a felszedése./ 17 Saját gyűjtésem : Debrecen környékén, Fehérgyarmaton /Szatmár megye/, Szeremlén /Bács-Kiskun megye/, Pitvaros /Csongrád megye/, 18 Turkeve, Csépa / Szolnok megye/ saját gyűjtés, 19 Gulyás Éva szives közlése Doboz /Békés megye/ községből, Átadta egy fokhagyma fonáshoz használt speciális eszköz fényképét. Lásd még ehhez a kçrdéshez más növénykultúrák speciális eszközanyagát : pl, BÁLINT S. I962. ENYEDI J. I963. BOROSS M. I963. 20 Szalonnához, vagy csak puszta kenyérhez is ették. Saját gyűjtés, 21 Gulyás Éva gyűjtése, 22 Gulyás Éva gyűjtése 23 Hamar Anna gyűjtése 24- Hamar Anna gyűjtése 25 Hamar Anna gyűjtése 26 Saját gyűjtéseim 27 PÓCS É, 1964-, V.ö: a fokhagyma címszavakat. 28 Jászdózsán teljes néphit és népi gyógyászati gyűjtést folytattunk, A gyűjtés alapanyagát és nagy részét Gulyás Éva, ^amar Anna és Terjéki Éva végezték. Ezen kivül minden munkatársunk gyűjtött értékeH anyagot. —V.ö: DAMNA. 783-7o. Jászdózsai adattár. — Idézett megállapításunk erre az anyagra támaszkodik. Lásd még e kötetben Gulyás Éva néphittel foglalkozó tanulmányét. 29 V.ö: ZIJPKÓ Á, I885, munkájával és FODOR F. 1942, 295. 30 Első jászdózsai gyűjtésem alkalmával, 1963-ban a falu vezető értelmiségei, akik a két világháború között a község "intelligenciáját" alkották, elmondták, hogy az I. világháború előtt a pap, jegyző, tanitók, ügyvédek, városi alkalmazottak minden este az uri kaszinóban voltak. Ha pl. tanitó választás volt, csak helybelit választottak, ha pedig idegen volt " csak azt kérdeztük : no öcsém jössz-e vélünk, tudaz-e kártyázni, vagy inni ? Ha nem tudott^mást választottunk meg. De ha meg is választottuk, akkor is azt mondtuk : No öcsém egy éven belül itt megnősülsz, különben mehetsz. " A tisztviselő választásoknál az első szempont mindig az volt, hogy helybeli legyen, ne "gyüttment". A jelenlegi plébánost többek szerint azért választották meg, mert Bolya Ferencnek hivják, s bár ő maga egri, ugy tudják rokon az itteni Bolya családdal. 31 V.ö: ZUPKÓ Á, I885. Adatai alapján a " Tanköt. gyermek / 6-12 évig / l8o5-ben volt 24-3; rend. járt 214 1813-ban volt 24-8; rend. járt 2ol l83o-ban volt 375; rend, járt 33o 1843-ban volt 266; rend. járt ? Jelenleg /1883-ban I/ van 6-12 éves korig 233 fi, 232 leánygyermek = 465, 13-15 évig 126 fi, 97 leány s 223; tanköteles tehát összesen van 688, kik csekély kivétellel mindnyájan dicséretesen láto• gatják az iskolát." 243. 1.
