Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
Figyelemre mól tó az is, hogy a trágyát még a XVIII. század második fölében is a Tárnába boritot ták, s egészen a mult század utolsó harmadáig általánosan főként tüzelőnek 39 vagy kerítésnek / ^ár a dja/ használták. Természetesen a fokhagy matormesztés elképzelhető trágyózatl an földön is. Intenzív termesztés esetén mégis számolnunk kell valamilyen talajerő—utánpótlással, A fokhagymatermeszténnél azonban csak az istállótrágyát használják, a termesztés menete nem őrzött meg más talajjavító módszereket / a kender termesztésénél általános a hamuval való trágyázás, más növényeknél 195o-ig az ugarolás/. Tudjuk azt is, hogy a.Berek kertként hasznosítása és egyáltalán a kertgazdaság a községben későbbi fejlemény. A kortgazda::ágra vonatkozó irásos emlékeink a mult század elsp /j. 0 feléből - kivéve a Homokon található szőlőket - nincsenek, A fokhagymatermesztés másik nagyobb tere Jászdózsán a régi szérűskertek övezete. Amig ezt a területet általánosan szérűskertként hasznosították /raktározás, állattartás/ az állatok kártevése és a kazlak miatt ki sem alakulhatott komolyabb kerti müvelés r Márpedig a kertek csak a tanyarendszer kialakulásával párhuzamosan veszitik el eredeti funkciójukat, s teszik lehetővé, hogy az ott felszabadult területet más módon aknázzák ki. A tanvásodás nagyobb mérvű megindulását pedig szintén az I856. évi tagositás teszi lehe, 41 tove. Ha egymás mellé állítjuk a fokhagymatermesztés kezdetének időpontját valószínűsíteni próbáló adatainkat, azokból egyértelműen a mult század hatvanas évei rajzolódnak ki. Ezt az időszakot valószínűsítik azok az adatok is, amelyek a fokhagymatermesztők társadalmát, a termelők vagyoni megoszlását vizsgálják, s amelyekből kirajzolódik e növénykultúra kialakulásának oka is. A fokhagymatermesztés — mint erre már hővezetőnkben is utaltunk — a község szegényebb lakosságának ad kiegészítő jövedelmet. A szegényebb lakosság azonban nem egységes. Közülük sem mindenki foglalkozik fokhagymatermesztéssel. Szegényebb lakosságon Jászdózsán általában a néhány kh földdel rendelkező, nagyobb családu /1—5 kh/, a csak házat, házkörüli kis telket magukénak mondhatç embereket /többnyire 1 kh alatt/, és a még házat, telket is nélkülöző cselédeket értjük. Az 19oo-as népszámlálás alapján ez a réteg meghaladja Jászdózsán a 41 %-ot, tehát ők alkotják a statisztika szerint a falu lakosságának majdnem felét. Ez a szám azonban meglehetősen csalóka és irreális. A néhány holdas gazdák, de sokan a földdel nem rendelkezők közül is csak a tulajdonjogod tekintve ítélhetők szegényeknek. Éppen Jászdózsán nagyon sokan közülük bérelt földeken dolgoznak, ezzel egészítik ki saját birtokukat. Mivel a bérelt földek általában más község határában vannak / Jászdózsán a helyieknek sem jutott elég föld/, ezekről a községben nyilvántartást nem találunk. A szegényebb réteg pontosabb, szájnszerü meghatározása igy meglehetősen nehéz. Biztosan csak annyit tüdhátknk, hogy közülük jelentős százalékot le kell számitanunk a fokhagymatermesztés szempontjából, mert a sajátjuknál lényegesen nagyobb földön gazdálkodtak, s ezért a gazdaság szorkezete nem tette lehetővé e növény termesztését. De figyelmen kivül kell hagynunk a cselédeket is, hiszen a cselédek a gazda irányítása alatt dolgoztak, saját földet, vagy bérletet nem művelhettek, ezt nem egyeztethették össze semmi módon az alkalmazó gazdaság munkáival. Több olyan adatközlőm, aki ma is foglalkozik fokhagymatermesztéssel, cselédkorára, vonatkozóan megjegyzi, hogy M azt nem engedték a gazdók, hogy én avval foglalkozzak ... ". Maradnak teh-jt azok, akiknek van néhány hold saját földjük, de anyagi erejük - 299 -
