Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
nő is reszt vesz. c ~ A d uggatá s kis terület esetén kizárólag női munka, de nagyobb területnél / 5o-loo négyszögölnél/ már a férfiak és nagyobb fiu és leánygyerekek is bekapcsolódnak. A gondozás munkája kerti művelésnél, kisebb területen kizárólag női munka, s ilyenkor a fe lszedés t is maguk végzik, esetleg a gyerekekkel együtt. Nagyobb területen való termesztéskor mindkettőben részívállálnak a férfiak, nőt ha a hagymát ásni kell a száraz föld miatt, akkor kerti müvelés esetén is a férfiak feladata. A tis ztitás t és a fonást elsősorban a nők és a gyerekek végzik, különösen nagy szerepük van a gyerekeknek a hagymafejek letisztításában. Az árus itást - ha egy tételben ad ják el - a férfiak végzik, de piacra csak a nők hordják. Ugyancsak a nők közül kerülnek ki a hivatásos hagymakofák is. A fő munkafolyamatokon kivül valamennyi egyéb vele való munkát / duggatás előtt gerezdekre szedés, locsolás, a sérült fejek szétszedése, tárolás / a nők végzik el, s a férfiak csak esetlegesen kapcsolódnak be. III. A jászdózsai fokhagymatermesztés kialakulásának időpontjáról és körülményeiről irásos források nem maradhattak fenn, s ezért pontosan megállapítani nem tudjuk. Nem maradhattak fenn azért, mert a termelése vagy kertben vagy egyéb földekből kiszakitott kisebb darabokon folyt, amelyek bár a talajminőség miatt a határ bizonyos részeire kor13 látozodtak, mégis szétszórtan feküdtek, ezért a térképek nem tüntették fel. A termelés családi munkaerőre támaszkodott, idegen munkaerőt nem vettek igénybe, éppen ezért családi Irattárakban vagy jegyző előtt kötött munkaszerződések sem rögzítik. Tudunk arról, hogy a fokhagymát egyesek bérelt földön, vagy nagyobb gazdáktól kapott A-oo-600 négyszögölnyi krumpli, kukorica, stb. földek egy részéről hasitották ki, de M fokhagymábul nem vettek részt semmit a gazdák H , s ilyen természetű, a részesedést kikötő, vagy a bevételt feljegyző családi irattárban fennmaradt irás sem keletkezhe tett.^ Családi irattáraik különben is csak a nagyobb gazdáknak vannak, s ezek főként a föld adásvételére, adóbefizetésre vonatkozó anyagból állnak. Az iratok között szórványosan találkozunk gazdasági feljegyzésekkel is, ám a fokhagymával éppen a nagyobb gazdák nem foglalkoztak. Az irásos forrásoknak ez a hiánya arra kényszerit, hogy más módszerhez folyamodjunk, midőn a növénykultúra intenzivebbé válásénak, időpontját és körülményeit, okait kivánjuk feltárni. Ez a módszer egyúttal lehetőséget ad, hogy az ismertetett termelési technikán kivül minden olyan dolgot elmondjunk a fokhagymatermesztésről, amely jelen kötetünk szempontjából lényeges lehet. 85, 81, 78 éves adatközlőim elmondják, hogy a fokhagymatermesztésre vonatkozó ismereteiket szüleiktől vették, akik maguk is eladásra termelték a fokhagymát. Mint gyerekek kap csolódtak bele a munka egyes fázisaiba és tanulták meg fokozatosan hogyan kell bánni ezzel a növénnyel. Ez pedig azt jelenti, hogy a fokhagyma termesztés - mint ezt az adatköz lők kora is mutatja - mér a mult század utolsó két évtizedében jellemezte Jászdózsát.
