Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
tesszük. Aki, beleszakad az is kigyün könnyen. Van olyan kis kapám, alányulok, oszt azzal kiszodam. " A kiszedett hagymát talicskán /.nagyobb mennyiségnél szekéren / vagy batyuban hazaviszik és azonnal megtisztogatják. A porhanyçs, nem nedves föld könnyen lejön róla, de ha sáros az idő, akkor nehezebb tisztitani, Papirszerü vékony héj át ekkor meg kell bontani kissé. Bajúszát , vagy .üstöké t is megdörzsölik, hogy lehulljon róla a föld és a hosszú. üstökét leszedjék. A szárán lévő elszáradt avar levelet is leszedik, végét le is vágják. A hagymát még egy hétig, vagy ha nedves az idő, akkor tovább is szárítani kell. Az azonos nagyságú fejeket sorban végig fektetik a ház tornácán a földön, majd rá egy következő, és ismét következő sort raknak. Nagyon nem jó megszárítani, mert akkor nem lehet koszorúba fonni. A koszorúba fonás ugy történik, hogy a két térd közé fogják a hagymafejeket, szárát pedig,hármas fonással fonják össze. A koszorúba font hagymafejek két párhuzamos sort alkotnak, A hagymát koszorúba fonva árulják, s a koszorú a,mértékegysége mind az eladásnak, mind a termés felmérésnek, vetőhagyma kiszámításának. A koszorút hármas fonással fonják, vigyázya rá, hogy cs^k az egészséges szép fejek kerüljenek bele, s nagyjából azonos nagyságúak. Régebben, kb. még husz éve 3o fejet fontak egy koszorúba, ma csak 22 fejet. A beszakadt fejű hagymákat saját használatra teszik el edénybe. A sérült fej eket,/amelyik már itt-ott rothadni kçzd,/szétfejtik és külön tárolják szintén a háztartás számára, először ezt használva fel. A hagyma mennyisége : Kétféle módon számolnak a jászdózsaiak. Vagy a területet veszik alapul, vagy az elültetett hagyma mennyiségét , illetve a termett koszorúk számát. 15 kvadráton általában loo koszorú terem, ha rendes az időjárás. Ha a hagyma jó, egészséges fajta ültetésre szánt, akkor I0-I5 koszorúból lesz loo-12o koszorú hagyma, s ez meg is felel a 15 kvadrátnyi területnek. Kerti termelésnél általában ennyit vagy ennek kétszeresét termelték. A szántóföldön azonban ennél nagyobb területeket is beültettek hagymával. Volt olyan is, aki 4-oo kvadrátot is, bár ez ritkaság volt, de a 2oo,kvadrát már rendesnek számított. Ebből már tekintélyes jövedelemre lehetett szert tenni. Egyik kofálkodó adatközlőnk mondja, hogy " nekem csak olyan 600 négyszögöl földem volt. Azon mind vetemény volt, de nem csak hagyma. Volt ugy hogy 2oo-3oo is hagymával volt beültetve, meg közte répa. " A hagymater — mesztéssel csak a kisebb földü 1-2 kh— s emberek foglalkoztak, vagy akinek csak a ház körül volt valami kis kertje. A nagyobb gazdák eladásra nem termelték. Értékesítés : A század elején az őszi hagymát nem árulták a termelők, hanem vagy eltették, és a.tavaszi hagymával együtt adták el, vagy Jászladányból jöttek érte kereskedők megvenni. A tavaszi hagymát mindig a disznóölések előtt adták el, vagy a piacon Jászberényben, Jászárokszálláson, Jászjákóhalmán, Jászapátin, Hatvanban, Gyöngyösön, vagy a faluban ezzel foglalkozó hagymakofáknak adták el egyszerre, egy mennyiségben, A hagymatermesztés intenzitását Jelzi az, hogy mintegy I5 asszony is foglalkozott a fokhagyma értékesítésével.Ők maguk is termeltek, de fel is vásárolták a falubeliektől és vásárokra hordták. Szerény jövedelem származott belőle, s kezdetleges voltát mutatja a hagymakofaságnak az is, hogy - 292 -
