Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán

torszállón ok kai indulhatott meg, a az első épülőtök csak nyári tanyái voltak a lassan kihúzódó földműveseknek. u A tanyásoddá végső előfeltételo azonban mindenképpen a tagosítás volt azzal, hogy a földeket végleg egyéni tulajdonba adta. A t any és od ás megélénkülés irt, ill. rohamossá válását Jászdózsán is csak a tagositás után figyelhetjük meg. A tanyáknak a tárgyalt időszakban kettős funkciójuk van, ami már elhelyezkedésükből is nyilvánvaló. A tanyák általában a határ két részére tele piiltek, Ny-K-i irányban. Az odatelepedén oka a nyugati részeken a földművelés mellett az állattartás lehetősége elsősorban, a kor; • ! nagykiterjedésű szikes legelő megfelelő hasznosítása. A keleti, a homokos részre való tanyaépitésnél az állattartás mellett a belterjes gazdálkodás szükségletei és lehetőségei, a szőlő /újonnan telepitették/, gyümölcs, dinnye és egyéb konyhakerti növények termesztése jelentkezik fő szempontként. Abban tehát megegyeznek ezek a tanyák, hogy környékükön jószágj áras

, páskom volt, azaz néhány holdnyi legelő, gyep az állatok számára. A távolság, a falutól való messzeség szerepét sem hagyhatjuk figyelmen kivül a tanyák elhelyezkedésének vizsgálatakor : nyugat-keleti irányban nyúlik a határ a falutól a legmesszebbre. Nyilvánvaló, hogy a földművelő munkát is könnyebb volt igy a tanyáról végezni; időt, energiát takarítottak meg a gazdák, s a tanyás gazdálkodás területén az egymástól területileg elkülönített szántóföldek, kaszálók, legelők szoros üzemi egységet alkottak, emelve a földmüvelés intenzitását és hatékonyságát a már emiitett vetésforgós rendszeren tul is. Korábban a fa lusi ház, mint lakóhely tartozékaként, kiegészitőjeként, azaz gazdasági központként fogható fel a tanyaépület. A legnagyobb darab földre épített szoba, konyha, kamrából, ill. a legnagyobb részt elfoglaló istállóból / azért építenek mellé fészert is a gazdasági eszközöknek, ólat a sertéseknek, tyúkoknak / álló épületben a gazda lakik kinn. nyáron, vagy megöregedése esetén a fia egész évben, korábban ugyanis a nagycsaládi rendszerben a család közösen gazdálkodott. A tulajdonos azonban tanyást, tanyás cselédet is fogadhatott : leginkább más faluból, pl. Jászszentandrásról jöttek ide tanyásnak, kialkudott bérért vagy felesbe. A gazda egész évre történő kiköltözésével a tanya a 3p-as 4o-es években már elvált a falusi háztól és önálló gazdasági életet kezdett élni. Annyira megnőtt az állandóan kint lakók száma, hogy a külterületen még iskolát is telepitettek : a Homokon két iskolát, a nyugati részen pedig egyet. Ezek csak a termelőszövetkezetek megszervezése után szűntek meg, a lakosság beköltözésével párhuzamosan. A tanyásodással a kertek jórészt elveszítették eredeti funkciójukat. A tanyaépités következtében az istálló kikerült a tanyára, esetleg szérűskertnek használta még a tu iajdonos. Azután a háztartás számára kezdett ott termelni különböző veteményeket, de el is adhatta. A kisföldüek, vagy akiknek nem volt, illetve messze volt a tanyájuk, továbbra is hazahordták terményüket a kertbe, állatállományuk, istállójuk ott maradt. Idővel azután mellé épitettek házukat is. Különösen meggyorsult ez a folyamat az 19o8~ 191o-es évek óta. Igy települt be a Tárna jobb partja. A földek dűlők szerint vannak felosztva és általában mezsgyével elkülönítve. A mezsgye a két szomszédos birtokos földje közötti tenyérnyi szélességű, gazzal, füvol, tarackkal benőtt földcsik, amelyet közösen tartanak rendben. Elszántásóból sokszor keletkezett per. Utóbb a föld végére közös megegyezéssel elhelyezett kővel és karóval történő elkülönítési mód mellett egyre inkább terjedt a csupán bárózdával történő földelkülönítés. A határ rendjére a gazdák által fizetett - általában búzát adtak - csőszök - 2?8 -