Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
mondja ki azt is, hogyan engedheti át a jószágot nem tartó földbirtokosok - ha volt « egy másik jószágtartónak közlegeló illetőségüket. \ A pásztorok, csőszök a lakosságtól, ill. a községtől mankójukért un. konvenciót kap tak : "Csikós", " borjupásztor", "ökör csordás", " sertés pásztor", de a " szőlő és dinnye" —, " kerülőcsőszök " is általában búzában - csak rossz termés esetén fele buza és fele árpa —, napra kiszabott kenyérben, emellé pénzben, - ritkábban bocskort is kaptak - kapták az állatok után, ill. birtokaránylag a juttatást, de rétkaszálási jo On guk is van. Más konvenciós - pl. a községi kocsis - már a lakosok által müveit kö ös földben kapott őszi-tavaszi vetést, stb, A határban termő nád, gyékény a közbirtokosság, ill. a község tulajdonát képezte, igy az I776 után telepitett kevés erdő, fás-bokros részek is. A lakosok gyakran kérelmez89 ték a nyilas nádosztást, vessző- és favágást. v A jász redemptus már a redempcióban két telket kapott : a lakóház telkét a falu belsejében és a falu alatt lévő gazdasági udvart, hiszen a rendszertelen halmaz formában, 9o sürün álló házak között nem volt hely gazdasági célokra. A belső "fundus" a redemptu...>nál mindig két részből állott : a héztelekből és a szérűskertből, illetve az állat— 91 gazdálkodás helyéből. A redemptus levelek szántó- és kaszáló földekről éa "kerthelyről" beszélnek, azaz a földosztással sessiók vannak, ami a földbirtokot jelentette. A források alapján a sessiók, a földegységek területe, amelyből a birtokosok egy-egy e gész, vagy annál kisebb hányadot birtokoltak, községenként változott, legfeljebb azonban 125 kh szántó. Több sehol nem volt egy sassióban. Az egész sessió után járó kaszáló területe pedig legfeljebb 61 holdat tehetett ki. Meg volt határozva, hogy egy-egy egész 92 sessióban mennyi az őszi, illetve a tavaszi vetés.alá eső terület. 1828-ban Jászdózsén 228 adózó birtokos volt, a sessiók száma 227. Egy sessió területe /szántó és a kert együtt/ kh-ban 51»5 kh, de ehhez tartozik 14- kh kaszáló. Egy gazda maximális vetésterü93 lete 24- kh. A kert nagy szerepe elsősorban az állattartásnak a földmüveléssel szem — beni túlsúlyából is ered, és különösen akkor nőhetett meg a kert szerepe, amikor a földművelés terjedésével és a puszta elvesztésével mind több állatot kezdtek a falu határán belül tartani. A XVIII. század második felében a.jász falvak nagy része tipusos állattartó település volt, jellemző kétbeltelküséggol. Igy tünteti fel Jászdózsát egy 1791°=* 94ből származó térkép is. Nyilvánvaló azonban, hogy a kertek már előbb megvoltak, ha nem is ennyire tipusosan : egy I766-0S közgyűlési határozat szerint az egyik helybeli gazda engedélyt kap, hogy " szántó földét, Rét nyilassait, Házát, Szérős Kertét abban levő é/ 95 pületekkel eladja, mert más megyében kíván lakni." A kert jellemző épitménye az un. 96 farazatos ól. A kertesség egyébként egészen máig rajta tartja bélyegét alaprajzán : a tipusos, körkörös alaprajzú kertes település kialakulását azonban a folyó, a Tárna melletti fekvés akadályozta, korábban a kertek többnyire csak a Tárna túlsó, beépitetlen 97 partján helyezkedtek el.. A kert egyébként itt — mint már utaltam rá - nem veteményeskertet jelent, hanem állattartó, szénás-szalmáskertet, valójában a gazdasági élet köz — pont j át Amint mindtöbb helyet szorított magának a földmüvelés, szükségessé vált a határ rendszeres beosztása. A határ használati rendje nemcsak a község jogi helyzetéhez, hanem a
