Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Henkey Gyula: Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához
csu termet, az orőson gömbölyű tarkó, hosszú f oj er, a magán arc az észlelhető északi jellogok, do jelentős eltérés, hogy a fejjelző minden esetben brachycephal. A kolo tbal_ti / kolateurópid, I.iptáknál 1954.óta cromagnoid-B / tipusra a kisközepes termet, a mérsékelten horjszu, mérsékel ton szélen, Bartucz szerint a masocephalia /középfejüség/ felé közeledő brachycephal fej, a széles, alacsony, szegletes, euryprosop arc, kiugró állkapocsszoglet, enyhén gömbölyű tarkó, a közepesnél alacsonyabb konkáv orrhát, általában a felálló orrcsucs, sötétszőke haj és a szürke, szürkéskék szem a jellemző. Bartucz szerint palóc vidéken "kisebb foltokban" gyakorisága 5o-6o %-ra is felemelkedik"''. Jászdózsán még a képeken bemutatott keletbaltiak /28,29 és 3o. sz. képek/ sem felelnek meg minden joli eg tekintetében a fenti általános leírásnak. A koletbalti tipus jászdózsai előfordulása kb. az eddigi Bács-Kiskun megyei átlagnak megfelelő, valamivel több ugyan, mint a törzsökös lakosság között, lényegesen kevesebb viszont, mint azokban a községekben, melyekben a lakosság Jászfényszarusi /jász-palőc/ eredetű. Sajnos palóc népessérre vonatkozó vizsgálatokkal kapcsolatban eddig feldolgozás nem jelent meg, azt azonban saját Duna-Tisza közi vizsgálataim során is módom volt észlelni, hogy azon községekben, melyekben a lakosság egy része palóc eredetű, emelkedik a keletbal ti tipus előfordulása. A keletbalti tipus a palócok között általában lényegesen gyakoribb, mint a Duna-Tisza közén, de ez nem jelenti azt, hogy egyes palóc községekbon ne lehetne előfordulása az eddigi Bács-Kiskun megyei átlagnál / 3 % / is kisebb. A mongol oidok egységes 8 n csak részben jellemezhetők. A frontálisan erősen lapult járomcsontja széles, alacsony orrgyök és orrhát, a sárgás bőr, és a sötét hajszin a7 < egyöntetűen észlelhető jellegek, a mongolredő és a hátrahajló homlok bár gyakori, de nam általános, a testmagasság, a fej és arc méretei, jelzői erősen változóak. Bartucz szerint a "mongolid" típusoknak főfészke hazánkban a palócság és egyes községekben gyakoriságuk. 2o-25 "'-rá is felemelkedik 1 . Szeretném azonban megjegyezni, hogy Bartucz olyan egyéno ket is a mongoloidok közé sorolt, akiknél csak agy-két mongoloid jelleg észlelhető le tompult formában. A szovjet antropológia eredeményeinek közelebbi megismerése és az avar kori mongolid-mongoloidok vizsgálata alapján Lipták: az egyes mongoloid tipusokat külön19 külön részletesen jellemzi . A Lipták taxonómia szerint a Bartucz által mongolid - mongoloidnak minősített egyének túlnyomó része az X + mongoloidok, tehát a meghatározhatatlanok közé kerülne, s a "Magyar ember" c. műben csak a 24-5. sz. ábrán látható kanmadarasi férfi és a VII. sz. táblán bemutatott két kazári palóc nő látszik jellegzetesen mongoloidnak, mongolidnak pedig csak a keletázsiai népek ábrákon bemutatott képviselői te kintho tők''". Magyarországi ethnikai embertani vizsgálattal kapcsolatban Nemeskéri " lvád község népé24 nek embertani vizsgálata " c. tanulmányában találjuk a mongoloidokkal kapcsolatban a legtöbb adatot az 1945 után megjelent munkák közül. Bár lvád lakosságának túlnyomó többsége nem palóc eredetű, a népesség 75 %-a N a 35° évvel ezelőtt más vidékről ideszárma15 zott Ivádi nemzetséghez tartozik " , Nemeskéri külön foglalkozik az egyes "Ivády hadakba" beházasodott palóc eredetűek jellegeinek ismertetésével is, ezen felül Összehasonlítás céljából közli négy környékbeli palóc községben végzett vizsgálatok adatait és eredményeit is : 1./ A Pétervásárán és Kisfüzesen adódó nagyobb fejszélesség "kétségtelenül e községek népességének palóc etnikumával, s igy a mongolid elem nagyobb gyakoriságával áll kapcsolatban" /214.o./, 2./ a fej jelzővel kapcsolatban "a palóc etnikumon és rész-
