Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

Tudományos emberhez Jászárokszállásra. Fogacsra, Jászladányba,,Jászberénybe és Jásztelekre. A léleklátó esetében sok az észak felé mutató kapcsolat. Ennek ellenére a jászdózsaiak leggyakrabban a jászberényi léleklátót keresték fel. A tudományos ember esetében pedig elsősorban déli irányú és a Jászságon belül valósult meg a kapcsolat. A lidérchez igen sok hiedelmet fűznek. Általában - és ez az egész Jászságra érvényes az elásott kincs lángolását és a " tüzes fődmérő " jelenségét értik alatta.*''' A jászdózsai néphit szerint a földbeásott kincs 7 évenként vagy Szent György éjszakáján vet lángot. Aki meglátta, a hajába kellett kapnia, ahány szál hajat összefogott, annyi arany maradt fenn a földön, A hagyomány szerint a Képolnapart környékén lehetett látni a legtöbb lidércfényt . Azt mondják, hogy a földbeásott kincs átok alatt van, addig nem le het megszerezni, amig azt fel nem oldják. " Ásás közben ráakadtak egy nagy hordóra és egy ősz Öregember járkált körülötte. Azt mondta, addig nem vehetitek fel, amig valame lyikteka legkedvesebb fiát hétfelé nem szakíjja raj^a. Meg kellett váltani a gyerek halálával. De inkább,nem kellett nekik. " Másrészt - mint emiitettük - a " tüzes főmé:rőt 11 értik alatta. Elkárhozott léleknek tartják. Annak az embernek a lelke, aki életében rosszul mérte a földet és büntetésből a túlvilágon is állandóan mérnie kell " tüzes lánccal " tüzes csomó " fejibe. Ezzel szemben a lidérccsirke, lidércn

yomás képzete már nagyon megkopott. A lidérccsirke hiedelmét már csak szólások formájában őrzi az emlékezet : sovány, satnya fekete csirkére, vagy emberre mondták, hogy olyan, mint a lidérc. " Ha valahonnan elvittünk valamit, mondták, hogy hordjuk, mint a lillik. " " Az asszony, vagy ember, aki élelmes, arra mond ják, hogy olyan mint a lidérc, mert mindent Összehord." A fekete csirkére egyik azt mondta szerencse, a másik azt, hogy szerencsétlenség. A fekete csirke alakja a rossz kép zetével fonódott össze. Ha fekete csirke került a házba, ugy vélték, hogy baj, szeren esetlenség következik be. Ennek kapcsán kialakult,az a hiedelem, hogy fekete csirkével meg lehet rontani bárkit, " megétetik a húsával ". Egyetlen adatközlőtől származik egy összefüggő történet a lidércesirkére vonatkozóan, de tekintve, hogy egyetlen adat, esetleg idegen utján is bekerülhetett a község néphitébe. Ezek szerint a lidércet fekete tyúk tojásából kell kikölteni a kemencenyakon, vagy a hónalj alatt. Gazdája minden kivánságát teljesiti. Ugy lehet tőle megszabadulni, hogy égő kályhába dobják és a kályha ajtaját szentelt stólával lefogják. A lidérc kiszól a tűzből a gazdájának : " Szerencséd, hogy nem tudtam, mert másképp elföldeltelek volna !" A lidércnyomás .Jászdózsa néphitében megegyezik a boszorkány rontó műveletével, a bodzor12 kány-nyomással. A Jászságból van arra adatunk, hogy a lidérc embert megszopó, megnyomó lény is. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy eredetileg itt is a lidérc alakjához kapcsolódott e tulajdonság, azonban a megkopás következtében, eredeti jelentéstartalmának elhomályosodása után beolvadhatott a boszorkány hiedelemkörébe. Ennek a boszorkány központi szerepe is megteremtette a lehetőségót. A többi mitikus lény alakjához egy-két hiedelem fűződik. A markolábot már emiitettük a természeti hiedelmeknél. A hazajáró lélekre az életkorokhoz kapcsolódó hiedelmeknél té rünk ki. Az eddig még nem emiitett hetedik gyerek a néphit szerint gyógyitó erővel ren -