Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája

nŐági leszármazottak ig, mint a név formája szériái, is rokoni kapcsolatokat jelző férfiég. S éppen ez bizonyitja, hogy helyos az a megfontolésunk, amikor - mint ez példatárunkból is látszik - a nőágat is a férfiakéval azonos értékűnek tekintettük, Papp Erezné iratanyaga között a birtokokmányokkal együtt más, számunkra értékes tanulságokkal szolgáló dokumentumokat is találtunk. Kiss Áron Miklós leszármazott 19o8-től kezdve noteszébe, melyben gazdaságával kapcsolatos legfontosabb feljegyzéseit vezette be /aratási szerződés, cseléd felfogadás feltételei,adóhátralékok, lényegesebb vásárlások, stb./ az akkor nyomtatásban már magjelent egyetlen községtörténeti műből, Zupkó Ágoston : Jászdózsa története c. munkájából kiirta az általa legfontosabbnak vélt adatokat, s majd ezek végére érve saját életének legemlékezetesebb /I.világháborús/ eseményeit rögzítette néhány mondatban. A község történetéből számtalan, Zupkó által felsorolt adat közül azonban saját életének sorsdöntő eseményeivel egyenrangúként csak bizonyos tipusokat irt ki. Azokat, amelyek bizonyítékául szolgáltak annak, hogy ősei, a többi jászdózsaiakhoz viszonyítva mennyivel járultak hozzá a templom épitéséhez, mennyit adtak a feszület, vagy a harang öntéséhez, tehát : mennyivel járultak hozzá a község gyarapodásához, milyen buzgó polgárai voltak szülőhelyüknek. Ezek, de más - ugyancsak a ládában őrzött följegyzések szerint - az derül ki róluk, hogy szorgalmas jászdózsai lakosok voltak, akik keményen kivették részüket minden - a falu számára fontos,közmunkából, - igy a Tarna-gát építéséből, a vizzel folytatott, megismétlődő küzdelemből. Mog kell jegyeznünk, hogy a ládában őrzött iratok az l8oo-as évek elejéig mennek vissza„ Ez azt jelenti, hogy az l?5o táján Jászdózsára betelepült Kiss Mátyás gyermekeitől, illetve logfeljebb az unokáitól származnak a feljegyzések. Olyan emberektől tehát, akiknek apáikról, nagyapáikról még közvetlen, tehát egészen pontos ismereteik lehetnek. Ám az iratok között egyetlen feljegyzés sem található, amely a család jövevény voltára csak hal vány utalást is tenne. Ez a jelenség nemcsak a Kiss család esetében figyelhető meg, de faluszerte, hiszen más családoknál sem tudunk mai napig sem adatokat gyűjteni a faluba való beköltözéseikkel kapcsolatosan. Sj hogy miért soroljuk fel mindezt ? Azért, mort kiderül belőle, hogy a valamikori jövevény Kissek teljes jogü és száz-százalékosan jászdózsaivá hasonult lakosok lettok az idők folyamán, akik féltve őrizték - s a legfontosabbnak tartott birtok-papirokkal egyenértékűen kezelték - mindazokat az okmányokat, feljegyzéseket, amelyek jászdózsai lakásra való teljes joguk mellett bármikor és bárki előtt igazolásul szolgálhattak, s amelyek ugyanakkor jászdózsai, s tágabb értelemben jász mivoltukat is maradéktalanul igazolták. Mindezeket a tapasztalatainkat szóban is megerősítették a különféle jászdózsai adatközlők. Papp Erezné például elmondta, hogy a családhoz tartozó gyerekekkel együtt gyakran végig böngészik az iratokat, s azért tartja őket fontosaknak, mert belőlük a gyerekek is megtudhatják, hogy kik voltak szüleik, nagyszüleik. Ezért is ragaszkodott hozzá féltőén, s régi kapcsolataink ellenére is csupán kölcsönbe, a feldolgozás időtartamára bocsájtotta rendelkezésünkre, mondván, hogy a család nagy becsben tartja, B gyermekek, felnőttek gyakran nézegetik, hogy meg tudjanak valamit .a Kiss-familiáról. lo7 -