Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája

V. l. Bozóki Lajos I.'neje Csomor Juli 1833;XI.25. II. '" Tóth Anna I850.I.7. ' leszármazói III, " , Kiss,Margit I852.VII.5. 1. Bozóki Mihály I834.IX.I6. I.'neje Bollók Lára l856.XI.lo. , n ,/ WT 1ir n T , II. " Bugyi Klára i905.VI.i7. , +1916 ' VI ' 15- Cao * or Julito1 2, Bozóki Erzsi I836.X.30.,fér je Tábori,Jénos I856.V.6. +I893.V.I5. 3.,Bozóki Juli I839. 11,16.,+1841.IV.29. VI. 4.Bozóki József 1841. III.18. neje Gyurkó Lucza 1862. VJ.3. 5. Bozóki András 1843.XII,lo. neje Kovács Erzsi I865.Y.20. +1912,XI,24, 6. Bozóki Péter 1846.IV.2. neje Bollók Marczel I865.V.20. + I890.XI.I. 7, Bozóki Juli 1849.X,29.,+,1849.XII.24. 8, Bozóki István I85I.III.9. +I85I.IV.I, Tóth Annától 9.,Bozóki István l855.VIII.13. +1956,11.18. Kiss Margittól lo, Bozóki Amál 1857.IV.28. +1858.11.24. VI,11. Bozóki István J859.II.15. neje Kiss Kati I877. YI.2o. , , 12. Bozóki János 1862.V.16. neje Kiss Erzai ,I88I.XI.2?. +19o9.H.8. A Pentz-féle összeírásban szereplő, úgynevezett "törzsökös jászokkal" való kapcsolat mog­létét a felsorolt és bemutatott 3 eseten túlmenően még továbbiakban is sikerrel bizonyít­hatnék, de feleslegesnek tartjuk, mert a dolgozat terjedelmét csak módfelett növelné. Meg­győződésünk, hogy a részletesen bemutatott példák lényegében megtestesítik azokat a variá­ciókat, melyek e téren a továbbiakban adódhatnak s ezért az eddigiek elégségesek alaptéte­lünknek : a jászok biológiai továbbélésére, s az idegenből jövőkkel való összeolvadásra, a­zok asszimilélására. 6./ A bemutatott leszármazási táblázatok alapját tevő betűrendes kimutatás plasztikusan tárja elénk azt a jelentős népmozgást — mondhatni valóságos népvándorlást - amint a Jász­ság, s benne Dózsa Is a Pentz-féle összeírást követő háborús /Rákóczi-szabadságharc alat­ti/, majd az aladatás, illetve az elzálogosítás idején, s ezt követően a megváltakozás : az ügynevezett redempció korában átélt. Ezt Fodor Ferenc kitűnő munkájában részletesen ki­fejti s okait is nagy valószínűséggel feltárja. A Züpkó-féle emiitett betűrendes kimutatás a század első felében a bejegyzettek neve után sorozatosan "elköltözött" megjegyzést tesz a bejegyzett újszülött gyermek neve sorában, sajnos anélkül, hogy utata az uj lakóhelyre, minthogy arra nézve a vonatkozó egyházi anyakönyvek sem tartalmaztak semmiféle adatot. A bejegyzések sűrű egymásra következéséből arra következtethetünk, hogy az elköltözők csak ideiglenesen, átmenetileg tartózkodhattak a községben s gyermekeik megszületvén, nem sok­kal utóbb továbbvonultak. A gyermekáldás ugyanis abban az időben is a későbbiekhez hason­lóan bőséges,de nagy a gyermekhalandóság is. A csecsemő, vagy a kisgyermek korban bekövet­kezett elhalálozás azonban már nem itt, hanem az uj lakóhelyen történt, s azért nincs - vagyis a rövid itt-tartózkodás miatt - haláleset bejegyzés, ill. csak feltűnően kis mér­tékben a bejegyzett gyermekek neve sorában, A népmozgásnak e korában az itt házasságot kötő lakosokkal kapcsolatban is gyakori a be­jegyzés, hogy az itt született gyermek neve sorában feltüntetett házastárs idegenből jött, a elköltöztek meg nem nevezett helyre, sokszor anélkül, hogy Dózsán gyermekük született volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom