Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. azt tudjuk, hogy 1548 után Dobó István várnagyi házként birtokolta.29 1503-ban már említették a várnagy házát,30 így nem lózárt, hogy ez az épület akár a 14. századtól betöltötte ezt a funkciót, hiszen 1363-ban és 1379-ben már említik oklevelek a várat, 1406-ban pedig már a várnagyokat is.31 A várnagyi (később provizori) palota a 16. század első felében és közepén Felépítését követően a palota feltehetően a 15-16. század fordulóján esett át az első nagyobb átalakításon, bár ezt a periódust csak elég bizonytalanul tudjuk keltezni. A kormeghatározás egyetlen alapja egy 1500 körüli évtizedekre datálható, budai márgából faragott reneszánsz kandallópárkány, amelyet olaszkoszorúba foglalt, sajnos elpusztult címer díszít. A faragvány a provizori palota keleti végébe Kozák Károly által ásatott kutatóárok betöltésébe 2000 körül beásott csatorna felett került elő, így nem teljesen biztos az épülethez való kötése. Az első átépítés során bővítették ki a provizori palotát kelet felé, egészen a 13. század elején emelt íves sarkú várfalig. A várfal keleti ajtaját befalazták, és íves délkeleti sarka elé egy támpillérrel megerősített derékszögű falsarkot emeltek az átalakítás során. A provizori palota északkeleti sarka elé utólag beépített fallal toldották meg, ez képezte az új épületszakasz északi falát. Ez a falszakasz ráépült egy korábbi támpillér alapozására, amely még a 13. század eleji várfal belső oldalához épült hozzá utólag, ismeretlen időpontban. A palota új keleti bővítménye alatt nem alakítottak ki pincét. Feltehetően ezzel az átépítéssel egyidejűleg, vagy ezt követően a palota pincéjét három pár pillérre támaszkodó szegmensíves hevederívvel négy szakaszra tagolták. A tagolás már a meghosszabbított épület méreteihez igazodott. Később a hevederíveket aláfalazták és a falazatokon átjáró ajtónyílásokat alakítottak ki. A legkeletibb hevederív és az épületnek ekkor már csak pinceszinten álló 14. századi, eredeti keleti végfala közti területet ekkor betöltötték. E betöltés leletanyaga tette lehetővé az átalakítás keltezését és azonosítását Dobó István 1551-es dokumentált32 átépítésével. A hevederívek aláfalazása talán összefügghet a földszinti helyiségeknek az 1774-75-ös felmérésen33 látható dongaboltozatai építésével. Feltehetően ez utóbbi átépítéssel egyidejűleg a palota északi homlokzatának keleti fele elé egy hevenyészett alapozású, nagyméretű, de földszintes helyiséget építettek. A helyiség délnyugati sarkába beépítették a dézsmapince 29 DÉrsHY-KozÁK 1972. ISI. 30 Uo. 149. 31 Pataki 1972.60. 32 Détshy-Kozák 1972.151. 33 [/0.1972.110. kép. kifalazott kerek szellőzőkürtőjét. Ennek falazata a toldaléképítmény falazatával egykorú. Nem tudjuk, hogy a palota első vagy második átépítésével együtt épült-e fel, de az első periódus falainál későbbi a pincegádor keleti oldalához utólag hozzáépített lépcsőalapozás. Az 1568- as felmérésről ismert L alakú lépcsőnek az indítás-alapozása, illetve a fordulót támasztó fal alapozása került elő. A Varkoch-kapu Miután 1541-ben Perényi Péter elfoglalta az egri várat, és élére Varkoch Tamást nevezte ki, az hozzálátott az ostrom során leégett vár megerősítéséhez.34 Ekkor történt meg a vár kettéosztása és az északnyugati kapu lezárása, miután a belsővárnak nem maradt közvetlen külső bejárata. Ez indokolhatta egy új kapu nyitását a déli várfalon. A kapu elé egy ötszögű olaszbástya épült. A rézsűs fallábazattal és az azt a belső járószint magasságában lezáró hengertagos párkánnyal készült bástya a középkori déli várfal magasságáig emelkedett csak, azaz egyszintes volt. A keleti oldalán nyíló várkapu azonban magasabb volt, mint a bástya falteteje, ezért a kapu felett lépcsőzetesen kiemelték a falat, amint azt a Houfnagel-rézmetszet ábrázolja. Feltehetően ezen az oromzaton helyezték el Perényi Péternek 1542. Szent György nap (április 24.) dátummal ellátott építési feliratát, amit egy gótikus kőfaragványból alakítottak ki másodlagosan. Tinódi szerint a kaput Varoch Tamás építette.35 A kaput külső és belső farkasveremmel ellátott felvonóhíd zárta le. A kapu jobb oldalán lőrést alakítottak ki, amely nem csak a kaput, hanem egyúttal a déli várfalat is védte. Egy hasonló lőrés készült a nyugati oldalra is. Emellett a bástyafalnak a várfal felé eső végében egy kis gyalogkaput is építettek, amelyhez a bástya belsejéből lépcső vezetett le. A bástyától nyugatra, a várkapuval azonos szinten elhelyezkedő lőrés is épült, a gyalogkapu védelmére. 2016-ban a Varkoch-kapu külső kapunyílásának keleti oldalán a várkapu farkasverme kiterjedését vizsgáltuk meg, ugyanis Kozák Károly 1960-ban itt végzett ásatása során a farkasverem keleti falának folytatását jelölte ezen a területen. A szelvényben a bástya lőrése alatt, közvetlenül a mai felszín alatt megtaláltuk a bástya hengertagos övpárkányát, aminek profilja a lőrés és a déli várfal között le volt vésve. 1 m-es mélységben az egész szelvény területén elértük a természetes sziklafelszínt, így bebizonyosodott, hogy a farkasverem nem terjedt ki a kapu és a déli várfal közötti területre. 34 Détshy 1964.7,182. jegyzet 35 Détshy Kozák 1972.90. 64
