Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Konferencia absztraktok
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. A feltárás során tisztáztuk alaprajzát, megmaradt építészeti részleteit és összetett védelmi rendszerét is. A Felsővárban a régészeti munkák elsősorban a külső vár területére összpontosultak. A tervezett turistautak és kilátópontok környezetében lévő várfalak szükséges mértékű feltárásával lehetőséget biztosítottunk azok állagvédelmére. A régészeti kutatás során tisztáztuk az egykori felvonóhidas főkapu melletti épület, valamint a várrészt kelet felöl lezáró Német bástya alaprajzát. Kibontottuk a külső várrész eddig még föld alatt lévő északi várfalát, valamint tisztáztuk az Alsóvár irányából érkező egykori felvonószerkezet kapujának szerkezetét is. A középső és belső várrészek területén előkészítettük a Lisztes bástya 2008-ban megkezdett állagvédelmének befejezését, valamint újabb adatokkal egészítettük ki az egykor három szintes kaputorony 2015-ben megkezdett feltárását is. Tomka Gábor ÓNOD - A VÁR RÉGÉSZETI KUTATÁSA Az Ónodi várat az okleveles adatok szerint a korábbi épületek környezetében Cudar Péter emeltette a Nagy Lajos uralma utáni időszakban. A vár a Sajó jobb partján, egy átkelőhely mellett helyezkedett el. A várat Cudar Péter utódai építhették ki. A Cudar család kihalása után a vár rövid időre a Rozgonyiaké lett, majd több zálogbirtokos kezén tűnt fel. Az 1510-es évektől Perényi Imre nádor, majd fia, Perényi Péter építkezett a váron. Míg a nádor korához a vár belső épületeinek megújítása köthető, Perényi Péter alatt olaszbástyás külső falövvel vették körül az erődítményt. A 17. század elejétől a Rákóczi család birtokába került, I. és II. Rákóczi György korához is köthetők átépítések. Elekor hatalmas földtöltéseket is emeltek a várban. Az utolsó átalakítások Thököly Imre korában történtek. A 17. század végére a vár használaton kívül került, az Ónodi országgyűlés korában már nem funkcionált. A romos építmény részleges újrafelhasználására kísérlet történt a 18-19. század fordulóján. Az ekkor épült uradalmi épületet a 19- század közepén az áradások megsemmisítették. A vár régészeti kutatására 1985 1991 között Révész László, majd ezt követően Tomka Gábor vezetésével került sor. A külső falöv helyreállítása az északi oldal kivételével megtörtént. A délkeleti bástyát teljesen, az északnyugatit részlegesen rekonstruálták. A belső-vár falainak állagvédelme csak részlegesen készült el két ütemben. Az északi szárny pincéjét ideiglenes védőtető óvja. Az újabb helyreállítási ütem az északi kidőlt fal pótlását, a vár kapujának zárhatóvá tételét, valamint a belső-vár falainak hosszú távon fenntartható állagvédelmét célozza. Hegyi Dóra - Nádai Zsófia - Búth Mária - Kristóf Virág A SÁROSPATAKI NYUGATI VÁROSFAL MENTÉN VÉGZETT 2018. ÉVI PRÓBAFELTÁRÁSOK EREDMÉNYEI A-A METSZET 1. szelvény északi és keleti metszetei, falnézetek. A Perényi bástya déli fala és a hozzá nyugatról csatlakozó falak (falszoros fala és Oroszlán bástya), valamint a nyugati városfal nézetei. Készítette: Hegyi Dóra Felmérés: Nádai Zsófia, Pokomi László Északi nézet Az Oroszlán-bástya és Perényi-kori előzményének déli homlokzata a lőrésekkel 124
