Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Berecz Barbara: Az egri vár 2017-es feltárásának Árpád-kori kármia anyaga
BERECZ BARBARA 2. kép A 17. szelvényben feltárt délnyugat-északkeleti irányú Árpád-kori kváderfal. A falban egy másodlagosan felhasznált 12. századi oszloplábazat (fotó: Búzás Gergely, 2017) A cserepek többségén bekarcolt minták láthatók. Az agyagos, faszenes, szemetes rétegből előkerült töredékeken fésűs hullámvonalas, fogaskerékmintás díszítés figyelhető meg, mely a 12 -13. századra keltezi az edényeket. ( 1. tábla 8-9. kép) A korábban már említett bekarcolt csigavonalas díszítés, mely a 17. szelvényből és a délnyugati bővítéséből való töredékeken figyelhető meg, egyértelműen a 13. századra jellemző díszítésmód. (l. tábla 6-7., 10., 14. kép) A püspöki kápolnához tartozó épületek (19-20. szelvény) Szintén az egri püspökvár korai történetének jobb megismerését szolgálják a korai udvarház tornya helyén épült emeletes kápolna építéstörténetével kapcsolatban tett megfigyelések. Az emeletes kápolnát már a püspökség berendezkedésének során, all. század második felében vagy végén építhették fel. Kozák Károly már teljes egészében feltárta ezt az épületet, 2017-ben pedig Búzás Gergely a nyugati részét hitelesítette.24 (3. kép) Az emeletes kápolna nyugati homlokzata elé a 11-12. század fordulóján épülhetett egy 5x6,3 m-es alapterületű, 24 BuzAs 2017a. 4.; Búzás 2017b. 27. cölöpszerkezetes fatorony, amelynek cölöplyukait sikerült feltárnunk. ( J 9. szelvény) Ezekből négyet Kozák Károly is megtalált és kibontott, Búzás Gergely további hármat tárt fel. Az ezekben talált 12. századi kerámia leletek a keltezés szempontjából nagyon fontosak, ezért a tanulmány későbbi részében részletesebben is szólunk róluk. II. István ( 1116-1131 ) és II. Béla (1131-1141) pénzét bontottuk ki az egyik cölöplyukból, melyek jól keltezik az építmény bontásának idejét.25 A torony északi és déli falát alkották cölöpök, az északit három, a déli oldalt csak kettő, ugyanis itt a faépítmény délkeleti sarkát a kápolna lépcsőtornya foglalta el. (4. kép) A fatoronytól északnyugatra (20. szelvény) szintén előkerült egy, a toronyéhoz hasonló cölöplyuk, melyet ugyanaz a szemetes, 12. századi kerámiát tartalmazó réteg töltött be, mint a torony cölöplyukait. Ez a cölöplyuk, illetve az itt talált falcsonkok arra utalnak, hogy a toronytól északra talán egy kő-, illetve részben kőalapozású faépület is állhatott, mely talán az első püspöki palotával azonosítható.26 (5. kép) A fatorony és a tőle északra álló épület bontására akkor ke-25 BuzAs 2017b. 27. 26 Uo. 28. 95
