Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Berecz Barbara: Az egri vár 2017-es feltárásának Árpád-kori kármia anyaga
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. régész megkezdték Eger várafeltárását. A cél az volt, hogy a Püspöki palota helyreállított épületében egy Eger városához méltó várostörténeti kiállítás jöjjön létre. Ezért a vár legépebben megmaradt épülete, az egykori Püspöki palota volt az első kutatási helyszín, majd utána a Tömlőé bástya és Föld bástya régészeti feltárása, helyreállítása. E három objektum - egymás mellett lévén - alkalmas volt Eger város és vára turizmusának fellendítéséhez. 1965-re ért végd a munka. A kiállítás az emeleti termekben lett elhelyezve és a földszinten a Hősök terme is átadásra került, és a palota előtti udvar díszkertje és új gyöngykavics burkolata méltó előteret biztosított a megújult várrésznek. Az 1980-as években került sor az előbbi kiállítás újragondolására, új kiállítás készítésére. A cél továbbra is az 1957 óta folyó ásatások eredményei és a történeti kutatások új felismerései megjelenésének szükségszerűsége volt. Felmerült a kiállítás első termeiben azArpád-kor bemutatása, ezért elővették a törökkerti terasz anyagát. Annak vezérleletei kerültek az első teremben bemutatásra a beleltározás után.”* Kozák Károly 1989-ben hirtelen bekövetkezett halála azonban megakadályozta a munka folytatását. A kutató halála után Kárpáti Jánosra hárult, hogy beleltározza az egri vár régészeti leleteit, feltárási sorrendben. A folyamatos leltározás során az 1990-es években az 1950-es évek anyaga került előtérbe. Kárpáti János 1964-től vett részt a fentebb említett, 1957-1965 között zajló feltárásokban, de Kozák Károly iránymutatása alapján ezt az időszakot előre vette a feldolgozásnál, lásd a leltárkönyveket. A Törökkerti terasz leletanyagának teljes feldolgozását is O kezdte meg 1980-ban. Tömlöc bástya feltárása Árpád-kori kerámia került elő az északnyugati sarokbástya feltárásakor 1965-ben.9 A Tömlöc bástya több éves kutatása közben a bástya belső területén egy lakótorony alapjának maradványai kerültek felszínre. Ekkor Árpád-kori kerámia is előkerült az alapozások melletti járószintből. Az Árpád-kori járófelületek elérésekor Kárpáti János végezte itt a feltárásokat. Az általa nyilvántartásba vett igen fontos kerámialeletekről rajzokat is készített.10 A Hippolit-kapu 1959-60-ban végzett feltárásáról szóló 1967-es publikációban is utalásokat tett Kozák Károly az Árpád-kori leletekre.11A középkori út, feltételezése szerint, itt jön le a Törökkertből. 1985-1986-ban a Püspöki palota előtti udvaron csatornázás során szintén Árpád-kori épületek és leletek kerültek elő. A régészeti leletmentést itt is Kárpáti János végezte.12 8 Vö. Kozák 1989-1990.342. 9 Kozák 1965.3-8. 10 iáWRoZÁK 1964.228., 234. 11 Kozák 1967.; Détshy-Kozák 1967.87-97. 12 Kozák 1987.418.; Kozák 1989-1990.361. Az egri vár régészeti leleteinek átvizsgálása, rendezése és leltárba vétele során Kárpáti János a Törökkerti terasz Árpád-kori leleteinek feldolgozása során leletrajzokat készített az előkerült kerámia töredékekről és kiegészített edényekről. Több szelvény területének kerámia leletei alapján két különböző anyagtípust figyelt meg. Az Árpád-kori kerámián belül két fajta kerámia típust tudott elkülöníteni, soványított anyagú és nem soványított anyagú kerámiát. Jóval később, 2009-2011 között, az egri Líceum hétszintes Csillagvizsgáló tornyánál, a toronytól 3 méterre, kétszintes épületet terveztek az udvar szintje alá. Az előírt megelőző feltárást a budapesti NOKEpületkutatási Osztály végezte. Kárpáti János és Thúry László kapta meg a feladatot.13 A Líceum udvarán nyitott kutatóárkokban falak kerültek elő. Az Ásatási Bizottság szakvéleménye alapján így a tervezett két szintes mély épület - Infotórium - helyét a Líceumrekonstrukció során nem áshatták ki, a tervet módosítani kellett. A torony alatt Árpád-kori ház került elő, melyet még több ház előkerülése követett. Már a várban lévő Törökkerti terasz feltárása során felmerült, hogy az Árpád-kori házak körüli járószint valószínűleg kétrétegű volt. A Líceum alatti kutatások során Kárpáti János ezen okulva, az általa megtalált Árpád-kori élettér felső, 13. századi járószintjének azonosításakor, a 3-5 cm-es rétegszintek vizsgálatát vezette be, s külön-külön végezte el. Ott néhol 3 cm-es volt az egyik Árpád-kori járószint. Sikerült a 13. századtól a 10. századig a járószinteket elkülöníteni. Kárpáti János írott véleménye szerint, ahol nincs akadálya, régi épület, vagy régészeti objektum, az egri vár területén mindenhol le kell jutni a régészeti megfigyelésekkel az Árpád-kori szintig, mert Eger korai időszakának megismerése rendkívül fontos. Az egri vár 2017-es feltárásának eredményei - különös tekintettel az Árpád-korra A kutatástörténeti bevezető után rátérek az egri várban 2017-ben végzett régészeti feltárás eredményeire, majd az előkerült Árpád-kori kerámiaanyag ismertetésére. A 2017 tavaszán és őszén elvégzett megelőző feltárások során 23 szelvényt nyitottunk, 1700 m2-es területet tártunk fel, melynek során 23.496 darab lelet került napvilágra. Ennek a hatalmas leletmennyiségnek igen kis hányada, 1429 darab kerámia töredék köthető az Árpád-kori régészeti jelenségekhez.14 A 23 megnyitott szelvényből 16 szelvényben került elő Árpád-korra keltezhető kerámia. A tanulmány terjedelmi korlátái és a leletanyag részleges feldolgozottsága miatt csak 13 Kárpáti 2017.128-143. 14 Az Árpád-kori kerámiaanyag restaurálása megtörtént a Dobó István Vármúzeum restaurátor műhelyében, leltározása még folyamatban van. 92
