Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
BÚZÁS GERGELY A vár középkori épületeinek pusztulása, 1783-1810 A vár 1783-as egyházi kézbe adása után, az 1780-90-es években Eszterházy Károly püspök kezdte meg a középkori épületek eltüntetését.46 Elekor bontották el a gótikus püspöki palotának még a 18. században leégett keleti részét, és a székesegyházat. Valószínűleg már ekkor betömhették a provizori palota nyugati pincehelyiségét és vele a mélypince lejáratát, ugyanis a bontási törmelék gazdag 18. századi leletanyagot tartalmazott, de a palota épületből származó faragott köveket egyáltalán nem. Ellenben nagyobb számban kerültek elő innen a székesegyházból származó kőfaragványok. Az épületet a várról készült 1801 -es rajz47 már nem mutatja, tehát a pince betöltése után az emelet és földszint bontására is sor kerülhetett. A vár katonai kezelésének időszaka, 1870-1957 A 19. század második felében, feltehetően az 1870-es újbóli katonai használatba vétel48 után újabb építkezések indultak a várban. A 4. épület északi vége alatt egy 1859-es pénzérmével datált nagyméretű meszesgödröt találtunk és tőle délre két vékony falat, amelyek feltehetően még a 4. épület építése előtt itt állt újkori építményből, vagy építményekből származnak. Később, de még 1892 előtt épült fel a 4-es épületnek nevezett katonai raktár, az északkeleti várfal mögött pedig egy istálló. Ezeket már ábrázolja a vár 1892-es térképe.49 Az istállót 1935 előtt lebontották. Feltehetően ennek nyomai voltak azok a habarccsal körülöntött cölöplyukak, amelyeket a szabályos raszterben a középkori káptalani épületek románkori és gótikus falaiba vágva találtunk meg. Amennyiben feltevésünk igaz, az istálló könynyűszerkezetes, favázas épület lehetett. A helyén 1935-ben ásatást végeztek, majd a feltárt középkori és koraújkori falakat fényképezés és alaprajzi felmérés után részben lebontották, a helyükre pedig egy betonalapozású, téglapadlós épületet emeltek. Ez az épület később betonpadlót kapott, majd az 1980-as évek végén lebontották. Az épület helyén több nagy betontuskót találtunk, amelyekkel jelentős középkori falakat romboltak szét, ezek pontosabb korát nem sikerült megállapítanunk. FELHASZNÁLT IRODALOM Détshy Mihály 1964 Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. Művészettörténeti Értesítő XIII. 1-19. Détshy Mihály - Kozák Károly 1964 Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 2. Budapest, 31 -72. 1967 Az egri vár feltárása IV. In: Az Egri Múzeum Évkönyve V = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 87-116. 1972 Eger vára. In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Magyarország Műemléki topográfiája, Heves Megye Műemlékei II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 77- 159. Feld István 2006 Árpád-kori „akótorony” az egri püspökvárban! Az egri vár híradója 38.8-20. Giber Mihály 2008 Az egri várbeli késő középkori püspöki palota. Castrum, 7.49-88. Ipolyí Arnold 1865 Az egri megye Sz. János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. In: Emlékkönyv Kis-Apponyi Bartakovics Béla érsek Aranymiséjének ünnepére. Eger, 95-171. Kárpáti János 2010 Az egri püspökvár. Motivum, Eger. 46 Pataki 1972.73. 47 Détshy-Kozâk 1972.26. kép. 48 Pataki 1972.74. 49 Lén Art 1981.1. kép. 71
