Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)

Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól

BÚZÁS GERGELY látott északi házhoz. A fal belső, nyugati oldalán, az épület 1935-ös feltárásán készült fotókon még láthatóak voltak a földszint fafödémének gerendafészkei. A falnak ezt a felső részét még a kiásásuk után erősen visszabontották a helyére épített istálló padlószintjéig. A keleti falat eredetileg belül­ről egy támpillérrel támasztották meg, melyet erősen visz­­szabontva ugyan, de még mi is megtaláltunk, pedig 1935- ben az alsó szintj e még telj esen ép volt. A keleti fal mögött egy nagyméretű, téglabéléses, vízzáró vakolattal burkolt, talán jégverem funkciót betöltő aknát tártunk fel, amely­nek falai kötésben voltak az épület keleti falával. Az akna betöltését 1935-ben teljesen kiszedték, keleti falát pedig el is bontották, hogy helyére az akkor épült istálló beto­nalapozását építsék. Az épületszárny belső és a nyugati fala előtti külső járószintje egy fél szinttel mélyebben he­lyezkedett el, mint az épülettől keletre elterülő udvarnak a 14. században feltöltött szintj e. A nyugati homlokzati fal a románkori épület déli falába utólag bekötve épült. A 14. századi nyugati fal északi végén egy ajtó helyezkedik el, tőle nyugatra egy háromszögű falkiugrás, aminek funk­cióját egyelőre nem ismerjük. A homlokzat déli végén Kozák Károly 1984-es ásatása során két, a fallal egyko­rú támpillér került elő: az egyik átlós helyzetű, az épület délnyugati sarkán, a Szent István-kápolna mellett állt, a másik tőle északra, a falra merőlegesen helyezkedett el. Mi ennek a támpillérnek az északi falsíkját tártuk fel. Az új káptalani épületek építése során, tőlük keletre feltöl­­tötték a románkori káptalani kolostor romjainak területét, és a mai parkoló szintjén, vagy annál magasabban felevő külső járószintet alakítottak ki. Ezt a feltöltést egy I. Lajos dénár keltezte. Ebbe a 14. századi feltöltési rétegbe beásva egy észak-déli irányú fal alapozását tártuk fel az épületek­től keletre, melyet pontosabban datálni nem tudtunk, de iránya alapján a gótikus Szent István-kápolna szentélypo­­ligonjának északi sarka felé tartott, ezért feltételezhetjük, hogy a gótikus kápolnával egy időben, az 1430-as évek­ben készülhetett. Esetleg ez a fal alkothatta a Szent István prépostság várbeli házának keleti homlokzatát. Ezt a házat egy 1509. december 6-i oklevél szerint, röviddel korábban ellenségeskedéstől tartva földig rombolták.21 Magának a gótikus Szent István-kápolnánalc csak a dél­nyugati támpillérét kutattuk meg 2016-ban. A kápolnát Rozgonyi Péter püspök 1436. január 13-án alapította meg, amikor a tatárjáráskor elenyészett Szent István pré­­postságot szervezte újjá azáltal, hogy egyesítette az újvári főesperességgel.22 A templom maradványait 1937-38- ban teljesen, majd 1984-ben részlegesen feltárták. Az 21 Détshy- Kozák 1972.148. 22 Sugár 1984. ISI. általunk megvizsgált gótikus alapozás elvágott egy ko­rábbi, kelet-nyugati irányú falat, amelynek csak csekély csonkja élte túl az 1930-as években folytatott ásatást. E falat az akkor készült ásatási alaprajz nem is dokumentál­ta. A kápolna előtt egy jóval mélyebb szinten elhelyezke­dő falalapozás alsó, kváderlenyomatos habarcsrétegének sarkát is feltártuk, amelyet a 2000-es években ásott csa­tornaárok vágott el. Ezen falcsonkok értelmezésére na­gyobb kiterjedésű feltárásra lenne szükség. A románkori káptalani épület északi falának külső kö­­penyezése a gótikus káptalani épülettől keletre is folyta­tódik. Itt a köpenyezéssel egy időben a románkori falat átvágó íjászlőrést alakítottak ki. A káptalani kolostor ro­mánkori északi szárnyának északkeleti sarkához csatla­kozó 13. századi keleti szárny északi falát ekkor vissza­bontották és a vastagabb új, 14. századi várfalat felette építették fel. A 12. és 13. századi fal csatlakozása felett itt is egy nyílást, talán a szomszédos íjászlőrés párját, vagy egy kaput alakítottak ki, amelynek faragott kő kerete már elpusztult, de falmagja még íelismerhető. Amennyiben ez a nyílás egy kapu volt, úgy azonosítható lenne a Eíippolit püspök számadásaiban 1508-ban említett Fakapuval, ame­lyet a Szent István-templom mellettinek mondanak. Ez a kapu ugyanakkor talán azonos az 1501 -ben említett kis kapuval is, amit Krisztus mécsessel megvilágított képe díszített.23 A vastag, 14. századi várfal folytatódik kelet felé az északkeleti fülesbástya belsejében is, és ez alkotja a külső vár falát. A 14. században jelent meg az egri vár az írott forrásokban is: 1363-ban egy oklevél egy birtokot az egri püspökvár tulajdonának nevez, 1379-ben pedig egy másik okmány az egri egyház helyét a Szent János Evan­gelista várának hegyén határozza meg.24 A káptalani épületek és az északi várfal a 15. században Egy későbbi középkori periódusban az északi szárny, illetve az északkeleti várfal külső oldalához két kismére­tű, négyszögletes tornyot építettek hozzá. A keletinek a belsejében egy ismeretlen funkciójú aknát alakítottak ki, a csak töredékes állapotban fennmaradt nyugati torony belsejébe egy lépcsőt építettek, amely a várfal mögött álló 14. századi épület emeletéről nyitott ajtón át volt meg­közelíthető. A keleti torony külső, északi falán fehér alapon vörös kváderfestés maradt fenn. E tornyok nagyon hason­lítanak a gótikus püspöki palota északi homlokzatához épített tornyokhoz, és a kifestésük is azonos a gótikus püs­pöki palota árkádsorának festési rendszerével, ezért építé­sük Beckensloer János püspök idejére keltezhető. 23 Détshy Kozák 1972.83. 24 Pataki 1972.60. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom