Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. tatárjárás idején pusztult el, töredékeit ezután önthették ki a hegyoldalon húzódó árokba. Az árok nyugati végét nem sokkal a tatárjárás után e várfal építése miatt töltötték be. A 13. század második felében épült északi várfal azonosítása azért is fontos, mert Kozák Károly a gótikus püspöki palota nyugati végén egy 230 cm-es falvastagságú, 14x15 m-es alapterületű lakótornyot tárt fel, amit ő a 13. század második felére keltezett,16 de mások ezt a keltezést vitatták.17 Mivel a most feltárt északi várfal ennek a toronynak az északkeleti sarkához fut, alátámasztja a torony Kozák Károly féle datálását. A tatárjárás utáni északi falszoros építését talán az indokolta, hogy ebben az időben épülhetett fel egy új püspöki palota a régi északi várfal belső oldalához. Ennek a palotának mi a később kiszedett keleti zárófalát találtuk meg, de valószínűleg ehhez tartozott a Kozák Károly által a gótikus püspöki palota belsejében feltárt két válaszfal is,18 amely csak a későközépkori épület déli traktusában, tehát az 1200 körüli várfal belső oldalán volt meg. A későgótikus palota kutatása során Détshy Mihály a pa-16 Kozák-Sedlmayr 1972.245-246. 17 Ffad 2006. 18 Giber 2008.55.15. jegyzet. Iota nyugati homlokzati falát a benne feltárt 14. századi ablakkereteknél korábbra keltezte. Szintén a 14. századi ablakoknál korábbinak ítélte meg a földszinti homlokzat félköríves lezárású, élszedett profilú ajtókereteit, amelyek láthatóan a Kozák Károly által feltárt korai válaszfalakhoz igazodtak.19 Elképzelhető, hogy ezek a részletek még a 13. század második felében épült, a 14. századinál keskenyebb palotaépületből maradtak fenn. A feltételezett 13. század második feléből származó palotaépület délkeleti sarka közelében, a későközépkori falak építési szintje alatt egy friesachi dénárt találtunk. Későközépkori építkezések, 14-16. század (7-9.ábrák) A káptalani épületek és az északi várfal a 14. században A 2016-os próbaásatásból tudjuk, hogy a tatárjárás idején a káptalani kerengő és a káptalani kolostor keleti szárnya is megsérülhetett, falaira a 13. század második felében már ráépültek az újjáépített katedrális gótikus támpillérei és sekrestyéje. Feltehetően a káptalani kolostor korábbi északi 19 Détshy-Kozâk 1964.58. 58 6. kép Az egri vár 1300 körül
