Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017
HATHAZI GABOR - KOVÁCS GYÖNGYI évek közepéig lényegében folyamatos volt. Nem véletlen, hogy a vár 1996-tól meginduló életveszélyt elhárító állagvédelmi mentése - a kaputorony mellett - e szakaszokra koncentrált. A kutatások nyomán egyértelművé vált, hogy az a déli várfalrendszer, melyet átlós törésű kiszögellések és a vár délkeleti sarkán „olaszos jellegű” védmű tagol, Bakics Pál birtoklásának korához (1528/1534-1537) köthető építkezések eredménye. Feltehetően az 1530-as években készült, az oszmán kori állapotok valójában azt őrzik, azt konzerválták. A délkeleti sarokvédműnél a külső műemléki falazáson belül, a beeső szakaszon szinte végig tudtuk azonosítani a 16-17. századi várfalat, de a védmű keleti részében nyomokban még a 15. századi várfal maradványát is. (vö. 26. kép) A sarokvédmű területén feltárt pince 16. századi falait az északi oldalon a hódoltság korában belülről erősítő falakkal támasztották meg, a ciszterna kimélyítésének idején e falak is sérültek. A várfal alapvetően kőből épült, a dzsámi előtti szakaszon azonban a 15. századi várfal helyén a 16. században - egységes és zárt leletanyaga alapján mindenképpen még a Bakics-periódusban - épült, palánk jellegű erődítést figyeltünk meg. A falazatot döngölt agyagrétegekkel váltakozó habarcsos-kavicsos-meszes rétegek alkotják, és szórványos, de rendszert mutató cölöpök is erősítik. Az alsóvár maradványainak műemléki gondozása Az alsóvári feltárások tudományos-szakmai szempontból igen jelentős eredményeket hoztak. A falak helyenként 3-4 m-es magasságban (!) állnak, több helyen eredeti vakolatot őriznek. A műemléki tervtanács 2014. évi álláspontja szerint a csókakői alsóvár esetében az egységben való tervezést és helyreállítást kell preferálni (a korábbi szakaszos helyreállítási módszer helyett). Ennek megfelelően olyan megoldásban kellett gondolkodni, mely a végleges műemléki bemutatás megtervezéséig és a kivitelezés megkezdéséig középtávon biztosítja a napvilágra került épített emlékek megőrzését. A 2014-2015-ben feltárt területen már kiépült a nagy felületű rendszert alkotó, védőtetős lefedés, Gá Tibor és Gerák Miklós tervezésében. (29. kép) A 2016-2017-ben felszínre került részleteknél ez még nem valósult meg, de 2019 nyarán már folytak a lefedés munkálatai. FELHASZNÁLT IRODALOM Bél Mátyás 1977 Bocsi Zsófia 2006 Evlia Cselebi 1908 Evliyâ Çelebi 2003 Fejér vármegye leírása. Hungáriáé novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula. In: FEJÉRMEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 11. (AFejér megyei Levéltár Évkönyve). Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvár, 83-117. A csókakői vár az írott források tükrében, különös tekintettel az Anjou korra. In: ARRABONA44:2 (A Győr- Moson-Sopron Megyei Múzeumok Közleményei). Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, 51 -66. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. (Török-magyarkori történelmi emlékek. Török történetírók IV) Fordította: Karácson Imre. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Evliyâ Çelebi b. Dervi$ Mehemmed Zillî: Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. 7. Kitap (Topkapi Sarayi Kütüphanesi Bagdat 308 NumaraliYazmamn Transkripsiyonu - Dizini). Hazirlayanlar: Dagli, Yücel - Kahraman, Seyit Ali - Dankoff, Robert. Yapi Kredi Yayinlari, Istanbul. 47
