Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Fülöp András - Koppányi András: A nagyvázsonyi vár kutatástörténetének legújabb fejezete. Felkutatási helyzetkép
FÜLÖP ANDRÁS - KOPPÁNY ANDRÁS a dátum feltehetően egy már épülőfélben levő (plébánia?) templom kolostorrá alakítását jelzi.22 Az átépítés másik meghatározó eleme az udvari loggia volt. Ennek tömör falú alépítménye a feltárások és helyreállítások eredményeképp ma is látható, a loggiára felvezető lépcső pedig a nyugati palotaszárny északi felének udvari fala mellett került elő. (10. kép) Az egykori fotókon jól látszik, hogy a lépcsőfeljáró furcsa módon nagyjából két lépcsőfokkal a korabeli (mélyebb) udvarszint fölött indul. Előterében egy furcsa alapozás került elő, mely ezt a szintkülönbséget áthidalta, illetve ugyaninnen több lépcsőfok vezetett be a loggiafeljáró mögötti helyiség szintén alacsonyabb szintjére. Talán a helyiségbevezető udvari ajtó miatt nem volt elég hely a lépcsőfeljárónak, amely túl meredek lett volna, ha közvetlenül az udvarszintről indítják. Erit talán ez is arra indíthatta, hogy a feljárót későbbre keltezze. Az ásatásból származó kőfaragványok közül Búzás Gergely elkülönítette a loggia durvamészkőből készült, a 15. század végére keltezhető elemeit. Ezek alapján a loggia nyílásai csúcsívesek lehettek, nyolcszögű pilléreibe a csapolásnyomokból ítélve fából készült balluszteres korlátot illesztettek.23 Az ezek alapján készült rekonstrukció részletes ismertetése nem tisztünk, mivel a fennálló falazatokon ennek ma már értelemszerűen nem maradtak, nem maradhattak nyomai, így falkutatással nem ellenőrizhetők. Az építéstörténet szempontjából a rekonstrukciónak két lényeges következtetését emelnénk ki. Az egyik, hogy a loggia nyílásainak kiszerkeszthető arányaiból adódóan a loggia mögött egy kétszintes térsor húzódhatott, azaz ekkorra már bizonyára kétemeletes lett a nyugati és északi szárny egésze, jóllehet ennek a magasításnak a mikéntje falkutatással ma már vizsgálhatatlan. Mivel az északi szárnyat a korábbi udvari fal visszabontásával ugyanekkor kiszélesítették, és az első emeleten egy nyomott arányú tér jött volna létre, az első és második emeleten egy két szintet átfogó belmagasságú, reprezentatív teret lehet feltételezni. A másik megállapítás, hogy a loggia, noha nyilván körbe közlekedést biztosított a lakótorony korábbról „megörökölt” első emeleti kapujához, a lakótorony faláig már nem ért el. Abban ugyanis semmilyen maradványa nem mutatkozott a loggia-íveknek. Ugyanakkor a loggiának egy faszerkezetű folytatása ízesülhetett a lakótoronyhoz, némileg ráfordulva a lakótorony északi falára. Erre utalnak azok a gerendafészkek, melyek a második emeleti keleti ablaktól keletre kerültek elő nagyjából a keresztosztó magasságában, sőt egy ferde irányú bevésést is érzékeltünk az ablak szemöldökkövén. 22 A pálos kolostor építészeti összefüggéseiről lásd Papp 2005.53 -59. 23 Búzás 2019. 2 3. Itt köszönjük meg a szerzőnek, hogy kéziratába betekintést nyerhettünk. Ezek a nyomok a loggia faszerkezetű folytatásának lefedésével függhetnek össze, amely ezek szerint szerencsétlen módon betakart az ablaknak. Egyúttal kérdésesnek tartjuk, hogy az első emeleti bejárati kapu felvonóhídja ekkor működött-e, hiszen erre - különösen egy reprezentatív igényű loggia megléte mellett - már semmi szükség nem volt. A Kinizsi-kori építkezések harmadik része a kápolna megépítése volt, mely, mint arra Búzás Gergely hívta fel a figyelmet, nyugat felé rövidebb volt.24 A nyugati palotaszárnyból a kápolnába vezető emeleti ajtó csavart kannelúrás lábazata tökéletesen beillik a Kinizsi-kori periódusba. Küszöbe egyben a korabeli első emeleti járószint meghatározásához is támpontot nyújt. Izgalmasabb a nyugati palotaszárny északi helyiségének földszintje. Itt ugyanis legkorábban ekkor leszedték a korábbi dongaboltozatot, és létesítettek egy újabb térlefedést. (9. kép) Eri István egyik, az északi falról készült fotóján látszik egy hevederív utóbb kifoltozott válla, tőle keletre egy induló boltozat. Nyugatra viszont nem indul hasonló, ott mintha síkmennyezetes lefedés lett volna. Ilyen lefedés konyhára utalhat, ami azért is érdekes, mert az északi szárny feltárásakor találtak egy nagy, egy tömbben leszakadt kéménykürtőt.25 Ezt eddig kizárólag az első emeleti tér északkeleti sarkában meglévő kandallóval hozták összefüggésbe, de a fentiek után akár közös kéménynyílás is futhatott a falban. A következő építkezések immáron a 16. század elejére keltezhetők, melyeknek falazatait a nagy számú vörös homokkő falazóanyag jelzi, ahogy erre már elődeink rámutattak. Ennek datálását egy fali csorgókúthoz tartozó, vörös homokkő medence töredékére szokás visszavezetni, melyen 1500-as dátum található. A csorgókút elemei azonban nem a vár területéről jöttek elő: az egyik a Zichy-kastély kertjéből, a másik a Szent István-plébániatemplom mellől származik,26 így a várhoz kötésük kérdéses.27 Ettől függetlenül tagadhatatlan, hogy a Kinizsi-kori periódust követő nagyszabású építkezésekben, de még a kései hozzányúlásokat megelőző falazatokban sok a vörös homokkő elem, amit legvalószínűbben Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának időszakához28 lehet kötni. Ekkor épült ki a vár négysaroktornyos körítőfala, melyet falszoros választott el a vár addig megépült, téglalap alaprajzú részétől. A négysaroktornyos fal körül árok húzódott, melynek ellenlejtőjét támpilléres kőfal alkotta. A korábbi kaputorony 24 Búzás 2018.12. 25 Éri- Sedlmayr 2005.31. 26 Éri-Takáts 1963.341. 27 Az archív fotók áttanulmányozása során sem sikerült találnunk olyan falszakaszt, ahová e kút elemei beilleszthetők volnának. A 17. századi kőmedencétől északra a loggia-alépítményfalon látható kiromlásnak semmilyen formája nincsen, hasonlóképp a medencétől keletre emelkedő körítőfal lepusztultsága sem engedi eldönteni a dilemmát, hogy vajon csorgókút összefüggésben volt-e bármelyik medencével. 28 Horváth un. 91 93. 23
