Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Konferencia absztraktok
ÖRÖKSÉGÜNKVÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. erődítményrendszerének vizsgálata érdekében, figyelembe véve a vár történeti ábrázolásait, a korábbi feltárások, valamint a geofizikai kutatás eredményeit A vár 16-17. századi ábrázolásai, Eri István által az 1950-60-as években végzett kutatások, valamint a jelenlegi terepalakulatok is jól kirajzolják az egykori fa-föld szerkezetű erődítményrendszer vonalát. A korábbi régészeti feltárások eredményei alapján már kiderült, hogy a 16. századi, olasz rendszerű, ötszögű bástyákkal megerősített külső védővonalon belül a vár épülete körül volt egy - talán korábbi palánkrendszer is. A16. század második feléből kitűnő felmérés maradt ránk, amelyet Niccolo Angelini itáliai hadmérnök készített. Ez a vár és kettős erődítményrendszerének alaprajzát ábrázolja. Előadásunkban a palánk szerkezetének, feltöltési rétegeinek vizsgálata, valamint vonalának pontosítása során tett megfigyeléseink, eredményeinket mutatjuk be, amelyek számos új információval szolgáltak a várat, különösen a külső várat illetően. Jakab Attila ÚJ EREDMÉNYEK A KISVÁRDAI VÁR KUTATÁSÁBAN (2017) 2017-ben került sor a Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram keretében a kisvárdai vár belső udvarának régészeti próbafeltárására. A kutatás nem volt előzmény nélküli. Az 1950-es években már Éri István régész és Németh Péter - akkor még egyetemi hallgató - vezetésével történtek az első ásatások. Ez - a körülmények miatt - nem lehetett mindenre kiterjedő. Az 1960-as években felújított várban először a kisvárdai Vármúzeum kapott helyett. A későbbiek folyamán szabadtéri színházként üzemelt, egészen a legutóbbi időkig. A próbafeltárásnak a korábban elpusztult keleti és északi szárnyak azonosítása volt a legfontosabb célja a későbbi tervezői munkákhoz. Ezek maradványait sikeresen meg is találtuk. Célul tűztük ki az ábrázolásokon szereplő kút lokalizálását is. Utóbbi kutatásunk is sikeresnek bizonyult. Egyéb - itt nem részletezendő - eredményeink is új ismeretekkel gazdagították eddigi ismereteinket a várról. A kutatások reményeink szerint 2019-ben folytatódnak, immár nagyobb felületen, s ezáltal további adatokkal gazdagodhatunk a kisvárdai vár történetével kapcsolatban. Várkonyi Gábor FÜZÉR A FELLEGVÁR REKONSTRUKCIÓJA Az előadás a műemléki rekonstrukcióhoz nélkülözhetetlen történeti forrásfeltárással foglalkozik. A fűzéri vár példáján keresztül bemutatja a felhasználható történeti forrásokat. Cséfalvay Gyula A DIÓSGYŐRI VÁR REKONSTRUKCIÓJA Az előadás mottója „attrakció és élmény az örökségvédelemben”. A Diósgyőri vár öt éve elkészült rekonstrukciója kapcsán összegzésre és bemutatásra kerülnek a helyreállítás tanulságai, az alkalmazott építészeti, technológiai módszerek az attrakció és az élmény fogalmának az örökségvédelemben történő lehetséges értelmezésével. Lovász Emese A VALÓSÁG ÉS ÉGI MÁSA - A DIÓSGYŐRI VÁR KIÁLLÍTÁSI FORGATÓKÖNYVE Hogyan írnak át a mindennapok egy valóra vált álmot : élettel tölteni meg egy középkori vár termeit. Hogyan szembesül a remélhetően nem javíthatatlan álmodozó a működtetés lehetőségeivel és elvárásaival, kezdve onnan, miszerint az emberi erőforrás a legdrágább, egészen addig, hogy nem az a legfontosabb, balról sodorjuk-e a gyapjút. És akkor még nem beszéltünk a látogatókról, akikről azt hittük, már tudjuk mi mindenre képesek. Rákóczi Gergely AZ EGRI VÁR RÉGÉSZETI KUTATÁSAINAK LEGÚJABB EREDMÉNYI Az előadás az egri várban 2017-ben folytatott megelőző régészeti feltárások új eredményeit mutatta be. Ezek két területre fókuszáltak: a déli belső várfal keleti szakaszának belső oldalára, valamint a Zárkándy-bástya területére. Előbbi területen a Pataki Vidor (1934) és Kozák Károly által végzett ásatások és falkutatás (1969, 1987) már jelentős épületmaradványokat hoztak felszínre. Az új feltárások során tisztázni lehetett, hogy a székesegyház északi oldalához kapcsolt Árpád-kori Szent István-templom - amelyet Pataki 1934-35-ben, majd Kozák Károly 1984-ben ismét feltárt - és azt körítő káptalani kerengő, valamint ettől északra egy hosszú kelet-nyugati tengelyű káptalani 126
