Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Berecz Barbara: Az egri vár 2017-es feltárásának Árpád-kori kármia anyaga
BERECZ BARBARA szelvény Árpád-kori edényeinek alján pedig körbe foglalt kereszt figyelhető meg. (6. tábla 2-3. kép) A két szelvény kerámia anyagáról összességében elmondható, hogy szürke vagy barna színűre égett, kézikorongon formált edénytöredékekből áll. Kivételt jelent a 20. szelvényben kibontott cölöplyuk betöltésében talált, fehér színű, bekarcolt csigavonallal díszített kerámia. (4. tábla 1. kép) Az edénytípusok tekintetében a fazekak vannak többségben. A peremek nagy változatosságot mutatnak, a tagolatlan, kihajló peremtől egészen a kettős tagolású peremekig. (2. tábla 7. kép, 3. tábla 1. kép, 4. tábla 3. kép) Az edények díszítése is sokszínű. A korai, 12. századi edény töredékeken jobbára fogaskerékminta, valamint sűrű hullámvonalas díszítés, a 13. századi töredékeken a bekarcolt csigavonaldísz figyelhető meg. Az edények alján megfigyelhető fenékbélyeg a fazekas korongról való leemelést bizonyítja. Összegzés Tanulmányomban kísérletet tettem az egri vár Árpád-kori történetének főbb csomópontjainak felvillantására. Az egri vár műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó, 2016- 2017-ben végzett feltárások eredményei közül a püspöki székhely középkori építéstörténetével kapcsolatosakat igyekeztem ismertetni. A feltárások során előkerült leletek közül az Árpád-kori kerámiát vizsgáltam, mely keltező értéke miatt igen fontos a régészeti jelenségek értelmezésében. 2017-ben Búzás Gergely vezetésével az egri püspökséghez tartozó legkorábbi épületek eddig ismeretlen részeit tártuk fel. A székesegyház északnyugati tornya előtt álló, 11. század második feléből származó emeletes kápolna nyugati részét, amelyhez később fából építettek harangtornyot.29 A torony falát alkotó cölöpök beásásában talált pénzek mellett a kerámia töredékek is igen pontosan keltezik az épület lebontását. A feltárás másik nagy eredménye az Árpád-kori püspöki palota építéstörténetének tisztázása volt. A székesegyháztól nyugatra húzott szelvényben ( 17. szelvény) előkerült íalrendszer a 13. század eleji püspökvár körítőfalához tartozhatott.3” Ez azt bizonyítja, hogy az egri püspöki központ már a Tatárjárás előtt is valamennyire erődített volt.31 Az itt előkerült falsarok iránya illeszkedett a tőle keletre álló korai palotaépület tájolásához, vagyis építése idején a korai palota épület még valószínűleg állhatott. A falsarok alapozási árkából 12. századvégi, 13. század eleji kerámia töredékek kerültek elő. ( 1. tábla 1-14. kép) Az egri vár 2017-es feltárásából származó Árpád-kori kerámia feldolgozása azonban még nem teljes, ezért az abból levonható következtetések is finomításra szorulnak. A kerámia töredékek beleltározása után egy részletesebb tipológia felállítására is sor kerül. Bízom benne, hogy a leletanyag tudományos feldolgozásával árnyalható az a kép, amelyet a kezdetektől és különösen az 1950-es évektől a műemlékvédelmi feltáró munkában kutatók generációi alkottak az egri vár, nemzeti emlékhelyünk történetéről. FELHASZNÁLT IRODALOM Búzás Gergely 2017a Jelentés az egri vár 2017-ben lezajlott régészeti kutatásáról. Kézirat, Dobó István Vármúzeum, 2017.12.04. 2017b Az egri vár építéstörténete, dokumentáció. „Az egri vár állagmegóvó felújítása” nevű állami támogatásból megvalósuló projekt részeként készült. Kézirat, DIV RA 1743-2017. sz. dokumentáció. 2017c Jelentés az egri vár 2017 első felében lezajlott régészeti kutatásáról. In: Kovács Olivér (szerk.) : Archaeologia Altum Castrum Online, A Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának Középkori Régészeti Online Magazinja, http://archeologia.hu/egri-var-uj-adatokat-hozott-a-feltaras, [utolsó letöltés: 2018. december 21.] 29 Búzás 2017a.4„ Búzás 2017b. 27. 30 Búzás 2017a. 6. 31 Búzás 2017c. 2. 105
